Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/9)
1979
Kiemelkedően magas termelékenység növekedés jelerücezett a Chiff I nőin Vállalatnál /l8 %-os/ az Izzónál /l6,6%-os/ valamint a Duna Cipőgyárban, /l4,4 %-os/ 1978, évre az állami ipar 16,6 %-os tőkés export növekedést terivezett, s e mellett a szocialista exportot az államközi szorző. /déseknek megfelelően kb, 1,6 %-kal tervezte omolni, II Az 1978, évi értókesitósi arányokat vizsgálva megállapítható, \J /lásd: 1, sz, táblázat/ hogy az export növekedés üteme lényegesen ^elmaradt a termelésnövekedés ütemétől. A többlet termelésből a szooialista export 9»8 %-kal /a bázisra 15,9 %/ mig a tőkés export 6,1 %-kal /a bázisban 15 %-lcal/ Ö nőtt, s ez a bázis év növekedésnek csak 61,0 ill, 4o,6 %-a. Az export növekedés üteméből megállapítható, hogy 1978. évben a kerületi ipar nem tudta a tőkés piacokon a tervezett árumenynyiséget értékesíteni. Á tervtől és a bázistól a legnagyobb lemaradás a könnyűiparban jelentkezett, ahol egy vállalat sem érte el a tervezett volumen értékesítését és a bázis volument is csak két vállalat /Boripari, Újpesti Cérna/ tudta növelni, A Gép- és Nehézipari ágazat a bázishoz viszonyítva a tőkés exportját növelte, de a tervezett értékesítési toluraentől kb, 6.57 - * %-kal elmaradt, ' 1978. évben is a termelési értékre vetítve kiemelkedő volt az export volumen az Egyesült Izzóban /63,9 %/ és a Chinoinban, /66,4%/, s ezen belül az Izzóban a tőkés export az össztermelés 36,7 %-át, mig a Chinoinban 25,1 %-os nagyságrendet ért el. Az exportáló vállalatok átlagos devizakitermelési mutatói egyértelműen javultak, mind a szocialista, mind a nem szocialista relációban. Az exportot bonyolító 12 vállalatból 9-nél a mutató 4-lo %-kal jobb, mint a bázisévbon és csak 3 vállalatnál váltó- I /'“n zatlan vagy rosszabb, 7 Az értékesítési arányok vizsgálata azt mutatja, hogy 1979. év/ ben a fő feladat: az értékesítési tevékenység javitás&ban és I az ehhez kapcsolódó termékszerkezet kialaícitásában jelentkezik, miután a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása csak ezen keresztül biztosítható. Az értékesítési tevékenység magasabb színvonalát - megnehezült értékesítési lehetőségek is szükségszerűen igénylik. Ezért a párt és gazdasági vezetés figyelmét célszerű felhívni, az ezzel kapcsolatos politikai munka szükségességére, 1978. évben a kerületi iparvállalatok és szövetkezetek között veszteséges egység nem volt', A gazdálkodó egységek nyeresége átlagban nem árte el sem a tervezett, sem a bázis értéket, /lásd: 2.sz,táblát/ A Gépipari ágazat nyeresége 1978-ban a bázishoz viszoyitva 6,4 %-kai,emelkedett, de a tervezett növekedéstől 3,0 %-kal elmaradt. /1977-ben 54,4 %-kal emelkedett/ A Nehézipari ágazat nyeresége a bázis alatt maradt 3,4 %-lcal, /a tervekben 4,4 %- csökkenés szerepelt./ I -1 n | , i L____________________________________ —. . _ . _ *__
