Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.9.a/8)
1970-05-13
mm mm ménvt elérni, kénytelenek voltunk sportpályánk egy részét feláldozni arra, hogy lakást tudjunk biztosítani 64 családnak. Naivon helyes, hogy a rászorultságot a tanácsok figyelembe veszik, de az sem volna lényegtelen dolog, hogy a legjobb dolgozók, a társadalomnak legtöbb értéket termelők mikor jutnak, vagy juthatnak lakáshoz. Váczi elvtársnő: Gazdasági munkánk javuló tendenciát mutat, ehhez hozzásegített a minisztérium, a piac felvevő képessége, az üzemen belül a termelőmunka jobb megszervezése. Szeretném ebhez hozzátenni, hogy sajnos ennek ellenére az üzemen belül az általános hangulat nem • jó, nem kielégítő. A veszteség következtében most kerül sor az I. II. kategóriában dolgozók fizetésének levonására. Ezek az emberek ukv érzik, hogy nem elsődlegesen az ő rossz munkájuknak volt a iSvettezménjie, hogy a vállalat Ide jutott. Másik Ilyen, ami nem kedvező hangulatot teremt, hogy most van folyamatban a vállalat ^ szervezeti átalakítása.Ezek a problémák nehezítik a pártszervezet jelenlegi munkáját. A szabad munkavállalás. Felsőbb szerveink véleménye, hogy ezt megkötni nem lehet, nem olyan értelemben vetem fel, hogy a termelés szempontjából milyen gondot jelent. Dolgozóink 55 %-a 'cserélődött ki 1 éven belül. Ez komoly gondöt okoz a pártmunkában a pártépités szempontjából is. Alaposan megvizsgáltuk, hogy mi- 1"vq nők 8 lőhet ős égőink • Bijj utó ttunk oda* hogy a társadalmi inunké leszűkül az üzem dolgozóinak egy bizonyos kisebb részére. Szukul a párttagság utánpótlásának, felvételi lehetősége a nagy fluktuáció következtében. Pártaktivistáinknak arra nincs módjuk, lehetőségük. hogy ezeket az embereket megismeij ék, komolyabb pol^í-. kai kérdéséből beszéljenek velük, vagy ezeknek körében,politikai munkát végezzenek. 1969-ben 62 párttagunk lépett ki, s csak 8 fő volt köztük a nyugdíjas. 197o. első negyedévbében 18 párttagunk lépett ki. Ezek a hatások, ami a szabad munkavállalás következtében létrejöttek a pártmunka hatékonyságát sok területen nehezítik. Másik probléma, ami felvetődik, magam sem tudom megmagyarázni, s állandóan felvetődik, ez az anyagi ösztönzés tulhang. ^ súlyozása. Az élet minden területén, bár mit csinálunk, bár mit indítunk, mindenütt csak azt lehet hallani, hog;y_ az^anyagi ösztönzés kerül előtérbe, mindenre anyagilag kell ösztönözni. Nem beszélve arról, hogy ezzel a túlzott anyagi ösztönzéssel a t:ársadalom egy része túlzott jövedelemhez jut. Az anyagi ösztönzésnek jelenlegi módszere nem a munkámé gosiás irányába hat, különösen azon a területeken, ahol sok a szubjektivizmus. A másik, ami a párttagság passzivitásét, pártmunkától való visszahúzódását jelenti annak következménye, hogy a gazdasági munkát minden áron, minden területen előtérbe helyezik, egy embert csak a gazdasági munkája alapján ítélnek meg. Sajnos gazdasági vezetőinknél ez a szemlélet nagyon él.A pártmunkától való visszahúzódás sokszor jogos az elvtársak részéről. Hiába mondjuk, hogy a pártmunkát munkaidő után végezzük, minden rendezvény, gyűlés munkaidó után van, de vannak olyan munkák, amit nem lehet munkaidő után végezni. Ennek következtében a párttitkár hátrányos helyzetbe kerül anyagi vonatkozásban ha pártmunkáját végzi. Ezek 'olyan problémák, amelyekkel nap-mint nap találkozunk, nem találunk rá megoldás. I * 5 • í \ ____________ • in II , , . , t • ► i
