Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/8)

1957

pg£SiU!AMlUipP — .—^rarara——■, ----------------"f--— —ra—

Y—4 j

' -.- YY

Véleménye szerint a szakszervezetek nem abban a helyzetben vannak, mint a munkástanácsok, mert el vannaknazakodva ez élettől. Nincs meg a szakszervezeti munkával az összehangolás. A szakszervezetet vissza kell állítani a régi jogába. Helytelen volt mé$ a múltban az, hogy a pártvezetők lenézték a szakszervezeti munkát. Mindent el kell követni, hogy megfelelő elvtársak áljának a szakszervezetek^ élére. Bocskarijev elvtárs véleményét maradéktalanul el kell fogadni és el kell érni, hogy a kommunisták ne unatkozzanak a taggyűléseken.

Meg keli tanitani az elvtársakat arra, hogy hogyan készüljenek elő a taggyűlésekre. Véleménye szerint még házonbelül is meg kell vitatni ezt a kérdést. Itt is jobban kellene ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Értékelni kell egymás munkáját és rámutatni a hiányosságokra. A kommunista hevelés szempontjából ez a kérdés igen fontos.

Vészi elv; árs-: Elmondja, hogy nem véletlen az, hogy sokan feltették rpílitilíax munka tartalmával kapcsolatos kérdést, mert bizonytalanságok vanuak a pártszervezetekben nem tudják hogy mivel és hogyan fs foglalkozzanak. A párt akkor lesz ténylegesen vezető erő, ha ez

életet teljesen átfogja. A múltban hibás volt az, hogy a párt közvetlenül avatkozott be a kérdésekbe és operatívan intézkedett. Foglalkozott minden kérdéssel, de nem irányított. Ezt az irányítást kell, most biztosítani. A párt foglalkozzon az élet minden kérdésével, de úgy hogy az elvi útmutatást dolgozza ki és az élet minden területén szabj.'; meg a tennivalókat és ellenőrizze azok végrehajtását.

De a többi szervezetek, szervek segítségével hajtsa végre a tennivalókat. A politikai munkának ilyen tartalma legyen, vezető módon foglalkozzon a kérdésekkel. A második kérdés a szakszervezetei és a munkástanácsok viszonya. Egyetért abban, hogy a munkástanácsok öszszetétele nem egészen megfelelő. Szélesíteni kell a szakszervezet jogait a termelésben. A szakszervezet foglalkozzon érdekvédelmi kérdésekkel, termelési kérdésekkel, tegyen javaslatokat, bizonyos ellenőrzési jogot is kell adni éa igy közvetlenül érvényesülnek az üzemben a szakszervezet jogai. Véleménye az, hogy a munkások jogait növelni kell az üzemekben és ez a szakszervezeteli keresztül oldható meg. A politikai munka terén lévő hiányosságokat alapvetően azzal indokolja, hpgy a pártvezetők politikailag az üzemekben nem

/■s felkészült emberek. Most olyan vezetők vannak, akik a nehéz időben

beléptek a pártba és vállalaták a szervezést, abból a szempontból hogy ezek megbízható emberek és számítani lehet rájuk ez jó, van azonban ennek a kérdésnek egy negatív oldala is, mert ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek a legpolitikusabbak, a legfelkészültebbek. Hiányossága a pártszervezeteknek, hogy nem foglalkoznak politikai munkával, jelenleg csak szervezéssel foglalkoznak és a politikai munka hiánya érezhető az üzemekben. Káder munka is kellene már. Megvizsgálni, hogy azok akik a nehéz időkben vállalták ezt a munkát, tudják -e éovábbra is vinni. Cél, hogy ezek az emberek maradjanak, azonban ahol szükséges ott demokratikus módoj. kell biztosítani megfelelőbb vezetést. A politikai munka hiányossága azonban azzal is magyarázható, hogy mi sem segítünk eléggé az elvtársaknak. Azzal magyarázható a ii&Ér bátortalanoóg, hogy nem mernek kiállni, mert hiányos a felkészültségük. Hiányolja, hogy a kerületbene gy ember fran a kilenc szervező mellett a propaganda munkára beállítva. Itt kellene rendet teremteni, rendszeresen foglalkozni a kérdésekkel szükséges, hogy házon belül is rendes pártmunka stilus alakuljon ki.

Meg kell beszélni, hogy hogyan legyen megoldva a rendszeres megbeszélés kérdése.

ORSZÁGOS LEVR.t^k

1__________________Id_____________ j I . /