Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.9.a/7)

1956-12-12

! felvétetett 1956 december 12-én a IV.kerületi MSZMP tt&ig­­| latéző Bizottságának tanácstermében a vállalatok vezetőivel s és a munkástanácsok tagjaival tartott megbeszélésen. Ambrus elv társ a IV.kerületi MSZMP Intéző Bizottságának Tité kára megnyitja az értekezletet és üdvözli a jelenlevőket. Bejelnti, hogy fontos megbeszélésre hivta össze a vállalatok vezetőit, a megbeszélés tárgya a holnapi munka eredményessé tétele. Közli, hogy a jelenlevők, mint az üzemek gazdái arra vannak hivatva, hogy rendet teremtsenek üserielkb#.. Eddigi tapsztalatok az bizonyítják, hogy a vállalati munkástanácsok kétarcú politikát folytattak, tekintettek arra, hogy amikor ^ a vállalatokhoz kimnet és tárgyalt velük, mindenben nagyon egyetértettek, mindent megígértek, viszont ennek ellenére folytatták saját üzemelmeiket. Továbbiakban beszélt a 48 ó^ás sztrájk meghirdetéséről, ami igen megbotrábkoztatő és elgon­dolkoztató, a Szabad Európa rádióállomás hangjának felülje meginditották áosztrájkot és ezzel még nagyohh nyomorba döná tik az országot. Példának hozta fel a Landler Jenő Jármű­javítót, ahol 11-én több száz ember jelentkezett muftlfcára és nem engedték be őket. Voltak olyan jelenségek a IV.kerületben, hogy a dolgozók munkakészséget mutattak pld. a Duna Cipőá gyárban nem tudtak dolgozni, mert a Táncsics Bőrgyár nem biz- h tositotta az üzemek részére a szükséges gőzt, holott előző m nap felkeresték az üzemet a Táncsics Bőrgyárban azt a felviá ^ lágositást adták, hogy az igazgató átment a Duna Cipőgyárba, hogy fűtőket szerezzenek és igy biztosítsa a Duna Cipőgyár gőzelllátását 11-én. Viszont arra hivatkoztak, hogy éjfél utáne egy perccel senki sem fog dolgozni. Pelhivta a jelenlek vöket, hogy apártnak és a szovjet parancsnokságnak az a kérése hogy az üzemek képviselői válaszoljanak a következő kérdésekre: 1. A holnapi nap folyamán biztosítani tudják-e a munkát, tud­nak-e Ígéretet tenni, ha igen hogy kivánják felhasználni a leggazdaságosabban a szűkös energiamennyiséget, amit a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és a magyar telepekről kapnak. Természetesen a legnagyobb fokú gazdaságosság szemelőtt tartása mellett. 2. A meglévő nyersanyag gazdaságos felhasználása. 3. A kevés nyersanyag és energia miatt a dolgozók hasznos ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K . 2 ' ii» J — y.i7..% r ■■ J

Next

/
Oldalképek
Tartalom