Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1965-03-26
—_4 ------JPP&Vtó ■ " a 5 tó'‘•“tó -tó-:; ■ ■ Y' yUréréréY ■•-• -• . " ""prátóL f . i v * ,. ■ ' ] * 4 -■ tó í ' ‘tó;': '• • V 'Y, " rá . ' . . tó • tó -.tó '. ráv •: ..'rá,'/'- / ' rá: • tó / A Szovjetuniónak van nagyobb ereje, egyébként az USA-bán külön ötnbei't tartanak arra, hogy mindennap a jelenlegi állapot mellett megállapítsa, hogy hány amerikai halna meg a háború kitörésekor. Ők nagyon félnek az atomháborútól. A szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió, amely rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyekkel elsöpörheti az USA-t a föld felszínéről. Óriási felelősség van ezeken az elvtársakon. Ilyen felelősség mellett kell dönteniük nap mint nap különböző provokációkat fií/y elembe ve ve. A cél visszaszorítani az imperializmust és mindenkorra véget vetni anpak, hogy ilyen provokációkkal a világháborút ki tudják robbantani.. 1956. októberben Egyiptom ellen volt támadás, október 5-én a Szovjetunió nagykövete a londoni követségre benyújtott egy jegyzéket: amennyiben nem hagyják abban az/agressziót Egyiptom ellen, , megindítják a támadást. Ez volt ári un. rakéta-jegyzék. 1 Az angolok visszavonultak. 1962-ben olyan elkeseredett állapot tört ki az USA köreiben Kuba miatt. Elhatározták, hogy megtámadják, minden eszközzel leverik a szocializmust Kubában. A határozat es tervok úgy szóltak, hogy . az emigránsok* hajóval betörnek, egy kis földterületet elfoglalnak, odaszállítják az emigráns kormányt, az bahivja az amerikai hadsereget. Akkor határozta el a szovjet kormány a következőket: ha megvárjuk a támadást és utána adjuk át a jegyzéket, addigra nem lesz kit megvédeni, inkább odavitték a rakétákat. Megőrizték a szocialista társadalmi rendet Kubában, ugyanakkor megakadályoztál: a világháború kitörését. Óriási felelősség nyugszik egy-egy ilyen döntésnél a Szovjetunió kormánya vezetőinek vállán. Tavaly is volt egy sor válság pl. ciprusi, kongói. Úgy néz ki, hogy ezeket a válságokat örököltük, a,ciprusi és a kongói válság közel sem olyan éles, mint a vietnami. A vietnami válság lényegében 1954. óta tart, lo éve. 1954-ben a genfi egyezménnyel megpecsételtél: a francia gyarmatósitók sorsát. Az egyezmény elsimeri a Vietnami Demokratikus Köztársaság létét, a katonaságot vissza kellett vonni a 17 szélességi fok föle, addig amig a francia gyarmatósitók serége délen összpontosul és kivonul, 2 évesn belül pedig választásokat kell_tartanig 2 Viet- ( nam területén és legyen egy egységes Vietnam. Közvetlenül ezután lépett be a színtérre az USA, Diemet támogatva. Megszegték a gen-^ j fi"egyezményeket, mely szerint az egyik Vietnam sem^köthet katonai ; egyezményeket, külföldi támaszpontokat sem, lehet felállítani ^területén, katonai blokkba nem tartótat. Tehát' az USA-nal: semmiféle. '.jogcíme a beavatkozás nincs, hogy ott katonaságot tartson fenn. Dél-Vietnamban a nép felkelt a diktatúra ellen, ez a felkelés annyira megsokszorózdött, hogy Dél-Vietnam területének 2/3 részét tartja ellenőrzése alatt. Csak a nagyobb városokra korlátozódik f a kormány fennhatósága. Itt as USA pozíciója állandóan rösszabbodik. Amikor a Diern féle klikket eltávolították, akkor egy gyengébb kormány került oda, de kiderült, hogy lakájaiknak semmiféle tömegbázisul: nincs, csak abban az esetben lehet, ha kijelenti, hogy | rá 'ffe: ■ /* * I 6 i I v _ ' . ■ ' ,'j Yntóv" '.;-7 ^ ~r' 7' 1 •" i sMpH ' ÍYÍj1 í *'jSÍ* ^ 1 _ - .________________ fi_____________
