Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1964-05-08
rsrm H 1 . 7 ! |p> 0.m M I 1 7•; ■ % ;.-r -vi; : •" '■''tó":®" ■ 4 71 ■ ' KA népi demokratikus országok két alapvető osztálya a munkásosztály és a pra3ztség. A munkásosztály a felszabadulás óta eltelt időszak ^latt rendkívül sokat fejlődött, számban gyarapodott ós ténylegesen a nopi demokratikus rendszerünk támaszává vált. A munkásosztály a hatalom egye - á'ú i birtokosa hazánkban. Ebbe bevonja a parasztságot is. A Para;íZt" ság a mezőgazdaság szocialista átszervezésével az egységes osztállyá válás folyamatában van. A parasztság is rendkívül sokat fejlődött, hu társa a munkásosztálynak ás a munkás-paraszt szövetség erősödését akarja. a két alapvető osztály között két nagy csoport találhtatő: értelmiség, és a városi Ó3 falusi kispolgárság. Értelmiségünk is sokat fejlődött a felszabadulás éta számban es^tudásban is. A felszabadulás után a párt politikájának következetes orvonyesülősével ágyra több ós több munkás, paraszt fiatal került az ortel*- mi3ég sorai közé. A régi és az uj értelmiség összefonódott. IIü tarsa és segítője a munkásosztálynak és szolgálja népi demokratikus rendszerünk célkitűzéseit. , , . + A városi és falusi ^lgérség többsoge elfogadja a népi oemokrntikus rendszerünk törvényeit, munkájával, tudáséval azokat a célkitűzéseket szolgálja, amelyet" a dolgozó nép elé a párt tűz ki, becsületesen ölnek ós dolgoznak. , . Van egy szükebb rétege, ahol kapitalista törekvések találhatók meg. Ezek az elemek ha szembe ütköznek rendünk törvényeivel akkor a tör- # • vények által is Ítéltetnek el. Ezek a kispolgári rétegeknek viszonylag kis"részét megnyertük a marxizmus-leninizmus száméra. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy országunkban a társadalmi tulajdon alapján egymással szemben álló osztályok nincsenek. Fel ve-_ 1 tődik a kérdés az osztályharc, ha egymással szembenálló osztelyok nincsenek, Rickor az osztélyharc ki ellen folyik, mi .yen területen os mi— /■> Íven módszerekkel. Erre pártunk VIII. kongresszusa adja meg a választ, ** az osztályharc nem osztályok közötti harcot jelent, hanem az osztály, maradványok törekvése ós ténykedése ellen. , az ideológiai területen a burzsoá, kispolgári nézetek ellen harcol, a szocialista tudat kialakításét, uj tipusu ember kinevelését jelenti. Ezzel tisztáztuk a kérdéseket, hogy az osztályharc területen különböző nézetek merültek fel. a mi viszonyaink között az osztályharc 3 területen: gazdasági, politikai ? és ideológiai területen. A VIII. kongresszus világosan leszögezte azt, hegy az osztályharc jelenlegi fő frontja a gazdasági os ideológiai területre tevődik át. Miért? Erre a választ népi demokratikus rendszerünk | fejlődése, a szocializmus alapjainak lerakása illetve fejlett szocialista társadalom felépítése adja meg. Ez a szakasz az, ahol a dolgozo noP~ nek meg kall teremteni a szocializmus anyagi bázisát. Ezen a bázison 611-Iva biztosítani kell a társadalom gazdasági és politikai fejlodcset. A két rendszer között folyó békás gazdasági verseny: a Szovjetunió XXII. kongresszusa világosan kifejtette azt, hogy a nemzetközi osztóiyharc területén, gazdasági sikon a két rendszer békés versenyére tevődik az ősz tál harc fő súlya. Ha mi a nemzetközi osztályharcban meg ©karjuk állni a helyünket, ha dolgozó népünk pártunk vezetőnővel azt akarja, hogy ebből a harcból a szocialista tábor kerüljön ki győztesen, akkor nekünk kötelességünk a hazánkban rendelkezésünkre álló erők -mozgóéi-_ tésával segíteni, hogy a népgazdaság a szocialista tábor célkitűzéseit I ^ r.
