Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/6)

1964-05-22

— ^ ' m­­' T —------... 4 * H I- 14 -i ■ ' I ' ;( Jelentős az üzemi balesetekről: A SZOT X. teljes ülését követően a munkavédelmi tevékenység fellen­dült. A budapesti szakszervezeti és gazdasgi szervek sokat foglalkoz­tak a munkavédelem különböző kérdéseivel. Azonban ez az aktiv munkavédelmi tevékenység nem bizonyult tartós­nak.A munkavédelmi tevékenység lanyhulása következtében a baleseti helyzet nem Javult, sőt 1963-ban 1962-höz viszonyítva az l.ooo munkás­ra eső balesetek száma Budapesten emelkedett. A helyzetet súlyosbít­ja, hogy - tapasztalataink szerint - az üfcemi balesetek egy részét eltitkolják ós üzemen kivüli balesetnek tüntetik fel. Véleményünk szerint a baleseti helyzet kedvezőtlen alakulásét a munkavédelmi tör­vények, rendeletek és biztonsági szabályok betartásával ób betar­tatásával kapcsolatos általános fegyelemlazulás okozta. A fegyelemlazulás többek között abban jelentkezik, hogy az üzemek­­ben nem folyik tervszerű megelőző munka, a Aegtörtónt baleseteknek kivizsgálása sem megfelelő. Vizsgálati tapasztalataink szerint az üzemi balesetek valódi okait az üzemi vizsgálatok sorén általában nem tárják fel, Bokszor tuda­tosan elkendőzik. A baleseti jegyzőkönyvek 9o-95 /-bán a baleset oka­ként a sérült dolgozó vigyázatlanságét, figyelmetlenségét, szabály­sértő munkáját, vagy a véletlent rögzítik. A tárgyilagos kivizsgálás hiányának okait az alábbiakban látjuk:- a vizsgálatot végzők munkája nem alapos. !- a vizsgálatot végző művezető, telepvezető fél a valódi ok megálla­pítása következtében felmerülő felalelősségtől ós egyéb következ­ményektől.- as igazgató és a főmérnök - akik vésgő soron felelősök a balesetek kivizsgáláséért - nincsenek eléggé szorítva arra, hogy a rendelke­­zéseknek megfelelően a vizsgálatok során a valódi okok nyerjenek meg­~ állapitést. ,- Az esetleges anyagi, erkölcsi hátrány - SZTK kártérítés, élüzem cimtől való elesés atb. - egyes vezetőket nem a munkabizottság ja­vításéra, hanem a balesetek kivizsgálásénál fennálló helytelen gyakorlat elnézésére "ösztönöz".- A sérültnek sem fűződött sok érdeke - 1964. ápr. 1-ig - ahhoz, hogy a valódi okok legyenek feltárva.Nem akarva senkinek kellemet­lenséget, általában akkor is vállalják a felelősséget, ha más ia hibáztatható a balesetért. A sérültek egy részénél közrejátsiik a függőség is, nem akarnak a vezetőkkel szembekerülni,- a szakszervezeti bizottságok többsége - hasonlóan a vállalati veze­tőkhöz - nem látják világosan azt, hogy a balesetek megelőzésének egyik fontos eszköze a balesetek alapos kivizsgálása, ennek alapján az okok megszüntetése. Ezért és más okok - rosszul értelmezett jó viszony, alárendeltség stb. - miatt nem harcolnak, vagy nem elég következetesen, a helyzet megváltoztatásáért, fi I A szakszervezeti szervek, rendőrség, ügyészség tettek erőfeszítése­ket - ha nem is sok sikerei - azért, hogy a 2/1962-es rndelet alap­ján változás következzék be a balesetek kivizsgálásánál. Nem mondha-| __________________________________Mo________________________________J ■ l -____- Jm *_______

Next

/
Oldalképek
Tartalom