Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/6)

1963-10-11

Felhívom a figyelmet, hogy az alapazervezet vezetősége nem alakul át feji gye Imi bizottsággá, ilyen nincs. A fegyelmi bizottság választottba zer’v .

% A vezetőség nem nevezheti ki magót fegyelmi bizottsággá. A vezetőségi

f tagok .közül egy-két elvtérsat megbízni, vagy éppen egy aktivét 08 a v.l2S”

I gálát eredményéről beszámolnak, ennek alapján a vezetőség javaslatot ke| azit ós taggyűlés elé terjeszti megvitatásra.

I A taggyűlésnek joga van a vezetőség javaslatát elfogadni v.agy azt mó-1 . dősi tahi, a javaslat felett a tagság szavazással dönt.

A taggyűlés határozatát be kell küldeni a felsőbb pártszervhez, annak ‘jóváhagyása után szabad elvenni a tagkönyvet, addig minden rendezvényen joga van az illetőnek rósztvenni. Ha nem kell beküldeni jóváhagyásra határozattá emelkedett.

Ahol önálló PB van ott az alapszervezetektől hozott ügyeket a fegyelmi bizottság megvizsgálja, és úgy terjeszti a javaslatot VB elő. Ahol csúcsif1^ vezetőség van jóváhagyásra a kerületnek kell beküldeni. Ez a módosítás , szükségessé vált, részben mert a formálisan jóváhagyott pártszervek a saját körében hozott határozatokat kellett, megváltoztatni . Ez egy fonák helyzet volt. A fegyelmi büntetésben részesült nem minden esetben élt a fellebbezés jogával. Az a szerv, amely jóváhagyta ugv se fogja megváltoztatni a határozatot. Úgy néz ki, hogy a gyakorlatban nagyon helyes lépés volt. Minden esetben közölni kell az illetőivel ha fegyelmi eljárás folyik ellene. Közölni kell a vizsgálat megindításának az okát.v( szintén felvetni a vele kapcsolatos dolgokat. Az ügyeket az első fokon is fellebbezések sorén 3 napon belül meg kell vizsgálhi. Ha a felsőbb szerv változtat az alapszervezet döntésén, azt taggyűlésen ismertetni kell, az alaóbb szervek nem változtathatják meg a felsőbb szervek döntéseit, annál fogva a határozat felett vitát nyitni nem lehet. Előfordul, hogy a tagság részéről észrevétel van, ezt a felsőbb szerv felé megteheti, de ezzel, együtt végre kell hajtani a kerületi határozatot.

Kell beszélni arról, hogy pártbüntetések ne örök érvényűek. A szervezeti * szabályzat kimondja, hogy a párttag, aki fegyelmi büntetést kapott a jelen- 4 légi alapszervezet 1 évvel a büntetése után javaslatot tehet a pártbüntetést hozó szerv felóva büntetés eltörlésére. Ugyanakkor az az elvtárs,

1 ~ aki á büntetést kapta 2 év után kérheti a törlését büntetésének. Az a szerv, ahol végső fokon hozták a büntetést 3 év után köteles elővenni minden ügyet és megvizsgálni érdemessé vált-e a párt büntetés törlésére.

Egyik határidő sem jelenti azt, hogy el kell törölni a pártbüntetést, csak akkor ha az illető erre rászolgált. A törlésnél nem kell megvizsgálni miért kapta a bühtetést, hanem az azóta eltelt idő alatt a munkáját, magatartását kell megnézni, ettől kell függővé tenni a büntetés eltörlését.

Amennyiben. 3 éves vagy ennél régebbi ügyekről van tudomásuk az nlapszervezetekben vegyék elő ás foglalkozzanak vele.

! • 7

Statisztikai ivet kellett kitölteni minden párttagról, van-e pártbüntetése. >

Ez a kimutatás az.t a célt szolgálta legyen egy képünk kinek mikor aktuális j a pértbiintetós eltörlése. Kéri az elvtársakat, hogy" az alapszervezetek nézzenek utána, vegyék elő a régebbi ügyeket és meg kell vizsgálni. Még akkor is ha az illető nem kéri.

I • J

I * Meg kell említeni, hogy az MDP-ben kapott pártbüntetések ia érvényben vannak, azoknál akiknek parttágságuk is folyamatos. Akit 1957-ben átigazoltak folyamatos dátummal, ameddig ezt nem törlik addig életben van a pártbün- I tetése, addig életrajzában is szerepeltetni kell.

' ,Á

' , j t:

o / o

’ k . 40 ,L.Y 1 ____________ -- -________mm hit- i 111 »i n ~ u '-----------------— A '------------.'■ *

I • ....... X