Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/6)
1963-08-30
■ ;", ' ■ : * ' ' " 'r'v . 5 • ' ’ " • ■ • ’ ' '' 4 ’ ' í V • ■ ' ; ‘ ' szabadítja a szakmunkásokat és igy azokat a legfontosabb építkezések átadásra vnlő elkészítéséhez tudják felhasználni. : ' 1 A kerületünkben folyó tanácsi építkezések is elmaradtak a t érvtől« A kerületi Tanács üzemeink segítségével 28o ópitőipari ós egyéb szakmunkást szervezett a 2. sz. Építőipari Vállalat munkaerő hiányának pótlására. Ez a jé kezdeményezés megfeleklett azon, hogy az Épitő Válla-* lat a túlórát ós a vasárnapi műszakot is csak sima órabérben volt hajlandó elszámolni. Ilyen megkülönböztetett bérért szakmunkásaink természetesen elálltak vállalásuktól. Szükséges lenne, hogy a Tanács vizsgálja meg a történteket ós járjon el a vállalat felé, hogy az építkezésekéit ilyen adminisztratív intézkedések ne gátolják. A gépi beruházások első féléves üteme megfelelő volt. Üzemeinkbe a tér^ vezett gépek általában megérkeztek. Fontos, hogy a gépeket a lehető leg* rövidebb időn belül üzembe is helyeztük. Helytelenítjük, azt a gyakorlatot, ami a Bútoripari V.-nál történt. Egy nyugat-nőméx automata gépsort terveztek beállítani már az első negyedév végére, amely móg a mai napig sem üzemel. Termelési tervükben szerepelt már a gépsor termelése is, igy ennek kiesése döntő oka, hogy tervüket nem teljesítették. A gépsor munkáját emberi munkával kellett pótolni, ami átlag 6o dolgozó foglalkoztatását jelenti. Ezt a létszámot munkerőhiányfran nem tudták biztosítani. Az üzemi pártszervezetnek ós gazdasági vezetésnek nem szabad ilyen esetek felett szemethunyni ós meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a minél hamarább való üzemeltetésre. A harmadik területe a termelékenység emelésének a munka ós üzemszervezés. : Ennek szerepe különösen előtérbe került az ipari átszervezések kapcsán létrehozott nagyvállalatoknál. Az a tapasztalatunk, hogy a munka és üzemszervezés a vezetésben nem kap megfelelő helyet. Gazdasági vezetőink nagy.része móg reszot munkának tekinti véleményünk szerint e fontos osz^ tállyal való foglalkozást. Ebből következik, hogy az üzemszervezési osztályok pedig igyekeznek könynyebb, mutatésabb területenV folytatni tevékenységüket. A Chinoin gyárban péld. az üzemszervézósi -osztály főként - a gyár volumenében kisebb szerepet játszó - kiszerelő üzem peroblémáival foglalkozik, s igy a fontosabb kémiai üzemek elemzésére kevesebb idő marad. Az üzemszervezés nemcsak osztályfeladat, hanem a vezetés állandó velejárója, elengedhetetlen követelménye. Jó tapasztalataink vannak az Egyesült Izzóban 03 a ke |$ I: 4* „ kezdeti lépéseket a Duna Cipőgyárban is meg lehet találni. Hiányzik u.ég az általános módszertan ismerete. Egyesek például leszűkítik a fogalmat az ügyvitel gépesítésére. Holott az üzemszervezési munkának az egész munkával - holt és élő munkával egyaránt - valé gazdálkodást kell átfogni. A következetes megvalósításét az igen sokszor jé szervezési elveknek akadályozza,' hogy félnek egyes vezetők a létszómfelazabaditástól. Hátráltatja az üzemszervezési elvek megvalósítását, hogy üzemeinkben igen kevés létszámú megfelelő ember van. Az ilyen irányú oktatás is kiforratlan még. j-' J t j ^4 1 * . 7 ,J '' ' '? ' -.
