Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/6)

1963-02-01

T --------------­in inni iiiiin nini irinrrirt* 7 Budapest, európai főváros ós nincs egy valamire való fedett sportlé­tesítménye. Megkaptuk a röplabda bajnokság rendezésének jogát és mincs fedett létesítmény, ahol meg tudnánk rendezni. Ezeket a problémákat máról holnapra nem tudjuk megoldani, mindenkor egységes keretből kell irányítani, már előbbre tarthatnánk, ha igy lett volna eddig is. Problémát jelent az is, hogy eddig az üzemekben lévő vezetőséget válasz­tották, a kerületi sporttanácsot pedig kinevezetók. Fordított volt a viszony, kinevezett testület irányított egy választott testületet. Ezek a fejlődéseel ellentmondó jelentségek. ( Megállapítható, hogy bár pártszervezeteink felső szinten jobban, alsó szinten kevésbe jól foglalkoztak a sportkörök irányításával. Ennek o ellenére is a testnevelési ós sportmozgalom olyan szemléltek kaptak lábra, ami nem egyeztethetők össze. Sajnos ipllanatnyilag az a helyzet a sportkörök többségében, nem má­sok mint versenyeztető egyesül/etek. Ez azt jelenti, hogy a sportkörökben nem jut idő másra, rmtnt hogy a fiatalokat meg tanistsák versenyezni. De hogy a fiatalt úgy tekintsék, mint egy egész embert, az már nem történt meg. A fiatalok szakmai ok­tatása, nevelés háttérbe szorult. A sportkörökben az egyszemélyi veze­tés volt, aníl a társadalmi fejlődéssel nem egyeztethető össze. Mindezeket a szempontokat figyelembe vévé mondja ki a Politikai Bizott-Iság a síortmozgalomban növeljük a társadalmi tevékenységet, ezért a vezetést óa szervezést állami alapúkról társadalmi alapokra kell fek­tetni, meg kekk alakítani a magyar testnevelési ós sportszövetséget, amely a pórt irónyitsa alatt önálló tömgszervezetkónt működik. Főbb szempontokban rögzítve: 1./ 1963* végére uj tömegszervezetet kell létrehozni, a Magyar Test­nevelési só Síortszövetséget. 1 2./ A testnevelés 03 sport mindinkább az emberek mindennapos életé­nek szerves részévé kell vólljon. I - 3./ A sportmozgalomban növelni kell a társadalmi tevékenységet. 4./ A sportmozgalom előtt álló feladatok végrehajtása az állami és társadalmi szervezeteink közös feladata. 5*/ A tömegszervezet pórt irányítása alatt áll. ./A sportmozgalomban dolgozó párttagokon, kommunista csoportokon keresztül kell a sportkör munkáját irányítani. 6./ Meg kell valósítani a sportkörökben a demokratikus centraliz ,us elvét, messzemenően alkalmazni kell a kollektiv vezetés módszerét. I -I Mit jelentenek a meghatározások? Egyrészt egyesíteni kell a mozgalmat, ! ez széles tömegbázisra épül, szerekezetében magsabb színvonalú szer­vezetté, tömegszervezettó kell átalakítanit másrészt uj szervezeti ke­retekkel fel kell lendíteni a tömeg és minőségi sportot. Meg kell terem­teni a feltételeit annak, hogy mennél több ember sportoljon , vagy \ versenyszerűen, vagy a saját szórakoztatására. Hol tartunk a határozat végrehajtásában? Alsóbb szinten eddig még nem tettünk semmit, de a türelmetlenség indo- | I I 11 •48 I l . ■ .... .......—* | ____________________ ,_________________________________ —i_____-- a - . — - - - -f- - -- ■ — - - ------ - - 1 ■ -- ....... A _

Next

/
Oldalképek
Tartalom