Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/6)

1963-05-10 / titkári értekezlet

A kritika kérdése. Szervezeti szabályzatban rögzítve van, minden párt- j tagnak jogában áll a különböző pártrendezvónyeken pértszerüjirálatot gyakorolni a különböző pártszervek munkája felé, a különböző pértszer­­vekben dolgozd vezetőségek felé. Az aki a bírálatot elfojtja, a bírálót hátrányban részesíti, azt fele-Kádár elvtárs a VIII. pártkongresszuson elmondotta, a mi pártunkban egészséges légkör van. Kádár elvtárs igy fogalmazta eg, azonban van-Előfordul, hogy a bírálót üldözik, ha valaki birál az retorziót von maga után. ^ Van olyan jelenség, hogy az illetőt nem üldözik, de valamilyen formában ^ kibuktatjék. Gazdasági ós állami területen van ez inkább. Esetleg maga­sabb beosztásba helyezik. Felvetnek a dolgozók, párttagok, párttitkárok különböző problémákat állami szervek felé, gazdasági szervek felé, A dolgot agyonhallgatják, elmegy az embereknek a kedve attól, hogy fel­­vessenek problémát. Lenin szerint a dolgozó nép a szocialista épitő mun­kát szívügyének tekinti. Az állami, gazdasági vezetőknél süket fülekre találnak, elvesztik kedvüket, akik felvetnek hibákat. Vita folyt, hogy helyes-e ha a kommunista pártfelveti a hibákat munká­jában, tevékenységében, ezzel nem a tekintélyt csökkenti-e a munkás­paraszt állam a halaimon lévő párt, hogy a tekintélye nem fog-e csökkenni. A marxizmus tanítása: nem kell félni a hibák feltárásától. A proletáriá­tus vezetői soha nem szégyenkeztek bevallani, fel kell tárni a párttag­ság előtt. XX. kongresszus után az olasz burzsoázia nagy támadást intézett, a kong­resszus eéyarövid időszakban nehézségeket hozott. De a nemzetközi mozgal­­(0' mát hosszú távoln kell nézni. Erősítette a kommunista mozgalmat. Nem igaz,1 hogy a XX. kongresszus közrejátszott volna nálunk az ellenforradalom ym ki robbantásában. 1953-ban megkezdődött a cikk-cakk, amikor-nem volt a pártban elvi politikai egység. Ez sokat rombolt. Az egész nép véleményét figyelembe véve kell nyíltan és őszintén feltár­ni a hibákat. i WwM.' Fel kell vetni a kritika-önkritika kérdését. Nagyon fontos, hogy mint egy érzékeny műszert használjuk. Fel kell lép­ni' a bírálat kispolgári értelmezésével sze ben, állandóan bírálnak alap nélkül. Kgy kicsit sportot csinálnak belőle. 1956-ban amikor megkezdtük az újjászervezést, volt aki nem nyilatkozott, nem csinált sémiit. Az nem követ' el hibát, aki nem dolgozik, utána elkezd biralgatni. Milyen bírálatra van szükség? Olyan bírálatra, amely előre^ viszi a szoc. ügyét. Legyen éle3 és határozott, de segítő szándékú. Ne sértse az em­berek önérzetét. Ne úgy történjen mint régen, hogy gyűjtjük az összes hibákat, a. unkához tapadjon a bírálat. A ikor észre vesszük a. hibát, vessük fel, ott rögtön. A centralizmus kérdése. ^ _ A pártnak elsősorban a fegyelmet kell erősítenie, a különböző ellensé­ges, téves ideológiákat kell felszámolni. Az elfogadott határozatok köte­lezőek minden egyes pártszervre, és párttagra. Akárt egyetért vele, I ... . /•

Next

/
Oldalképek
Tartalom