Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.9.a/6)

1957-03-06

r '1 J. B S Y Z Ö K ö H'_ Y V <1*^ y Jjf-Ú 0«i felvétetett 1957 március 6-án megtartott titkári ülésen.M,? t Vészi elvtárs megnyitja a titkári ülést, üdvözli a megjelent elvtár­sakat. Bejelenti, hogy két napirendi pontot tárgyalnak 1./ III. 15-el kapcsolatos pártmunka, előadó Ambrus elvtárs utána Szabó ezredes elvtárs a IV.kér. rehdőrség vezetője fog né­hány szót szólni a karhatalmi szervek előkészületeiről. 2./Szár& elvtársnő az uj nyilvántartási rendszert ismerteti. Ambrus elvtársi Elsősorban visszatét az elmúlt titkárin tárgyalt vitás kérdésekre, a vita lezárása nem egészen sikeres volt és ezért tisztázatlan kérdések maradtak egyes elvtársak előtt. Ezeket a kér­déseket az elnökség megtárgyalta és a következő álláspontra jutott. Három pohtban jelentkeztek ezek a vitás kérdések, az első az elmé­leti kérdések tisztázását szolgáló vitaestek tartásának időpontja. stn Ezzel,kapcsolatban az elnökség véleménye, hogy a váltómüszakos üzemekben három hetenként, a nem váltó műszakos üzemekben pefiig a hónap első és harmadik hetében tartják ezeket a vitákat. A máso­dik a taggyűlések gyakoriságának időpontja, ezzel kapcsolatban az álláspont, hogy minden hónapban egyszer kell az üzemekben taggyű­lést tartani, hogy mikor a hónapon belül, azt az üzem határozza meg, Annál is inkább szükségéé ez, mert olyan a jelenlegi helyzet,hogy van mit megvitatni a taggyűléseken. A taggyűléseken beszéljék meg az üzem belső életét, a kommunistáknak kiadott feladatok végrehaj- | tásának értékelését, ez is a lcollektiv vezetés megnyilvánulásának az egyik formája lesz, hogy a taggyűléseken foglalnak állást az üzemmel kapcsolatos fontos kérdésekben. Harmadik a pártnap meg­tartásának kérdése. Pártnapot akkor tartanak, amikor ezt az üze­mekből igénylik, ezeken a pártnapokon pártonkivüli dolgozók is jelen lehetnek. Majd bejelenti, hogy a szovjet művészeti együttes feliepése el lett halasztva betegség miatt. Ezek után megtartja beszámolóját március 15-i előkészületekkel T* kapcsolatban, fekintettel arra, hogy az ellenforradalmi események erősen felébresztették a sovfaizmus és a nacionalizmus hangulatát amimég ma is tapasztalható megfelelően fel kell készülni március 15 ünneplésére. A beszámoló két részre tagozódik az egyik a külön­féle ünnepélyek megtartása a másik a MŰK Jelszóval kapcsolatos biztonsági előkészület. Elmondja, hogy egy ünnepély lesz a kerü­letben mégpedig a tanácsházán, ahol a fiatalokkal az üzemi delegált dolgozókkal karöltve emlékeznek meg március 15 ünnepéről. Koszorú­zás! ünnepély a Petáfi szobornál, ahol 5o-6o főből álló üzemi de­legátusok vesznek részt. Koszorút helyez el a szobornál a párt­­bizottság a tanács, a rendőrség és a karhatalmi szervek is. Elmondja, hogy milyen intézkedéseket tettek iskola vonalon és mi­lyen biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a munkásőrséggel. Foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az igazi hazafiak mindig a kom­munisták voltak és párhuzamot von 1848 és 1956 októberi eseményei között. Foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy az ellenség követ­kezetesen a helyzetnek megfelelően változtattja a módszereit, külön­féle álarcban jelenik meg. Van egy olyan törekvés az ellenség részé­ről, hogy bekerüljenek a munkásőrségekbe ezirt nagyon éberen kell ezt a kérdést kezelni. Ismerteti a márciusi előkészületekkel kap­csolatos teendők felelőseit, hogy szükség esetén tudjanak kapcsolato tartani. ££§M^vtársj Elmondja, hogy az októberi eseményekből kiindulva kell ezt a kérd őzt kezelni* mive 1 m r ad őri a karhatalmi szervek ORSZÁGOS LEVÉLTÁR f ju—n ------­­­­^ u

Next

/
Oldalképek
Tartalom