Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1986-01-09

I Figyelmeztető jelenség a kutatópályára jelentkező

vegyészmérnökök, vegyészek, gyógyszerészek nem megfelelő felkészültsége. Csak különböző továbbképzési formákra támaszkodva tehető még alkalmasabbá a kutatófejlesztő szakembergárda a növekvő feladatok megoldására.

A kutatásban-fejlesztósben foglalkoztatottaknak mintegy egyharmada egyéb területen dolgozik /adminisztráció, műszaki ellátás, stb/, a kutató-segéderő arány kb. 1:1, amely rosszabb mint a tudománypolitikai irányelvek megjelenése idején volt. Ez az arany rontja ^ a kutatói munka hatékonyságát ós csökkenti a munka /

A kutató-fejlesztő munka eredményeit az alapozza meg, hogy a szakemberek többsége elhivatettan, elhivatottságból végzi munkáját. Azonban rontja a légkört, hogy az e területen dolgozók erkölcsi ós anyagi meg-S becsülése még mindig nincs összhangban a kutatás-fejlesztés társadalmi funkciójával ós szerepével.

A kutatói pálya iránti érdeklődésnek is egyre erőteljesebben motiváló tényezője az ott dolgozók jövedelmi viszonyainak alakulása. Elindult egy olyan ^ folyamat, amely helyes irányba mutat, de üteme nagyon

lassú /központi bérrendezés az MTA intézeteiben, a pályakezdők bérének kedvező megállapitása, pótlékok, stb/. A műszaki értelmiség azon részének, akik a szabadalmak és újitások létrehozásában részt vesznek, jövedelmük az átlagosnál kedvezőbben alakul.

Továbbra is a kutatóhelyek, illetve a kutató-fejlesztő munkával is foglalkozó vállalatok feladata az érdemi lépések megtétele. A központi szabályozás szerepe ebben az, hogy az adó és elvonási rendszer engedje meg a valóban differenciált jövedelemnövekedést. Az évi 5_8 %-os béremelési lehetőség nem teszi lehetővé e réteg helyzetének lényeges javitását.

...

i -V V 'Y’Yf ■— ■ -