Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1984-11-01
1 '.vtetófa.itó£'-: vfo 'i ] 1 ! (.'-ft 'fovfo*:-'-;/ ¥,#,' .. . i nmpémmmh i "'.. 1 #fliVw;£'7í® ft, folft — 5 *■ A vizsgált gazdálkodó egységeknél a VGM-ek bruttó jövedelméről rendel- jl kezünk közvetlen információval, a nettó jövedelemnél a személy szerinti elosztásról általában szóbeli, vagy közvetett utón szerzett információk állnak rendelkezésre. A vállalkozási dijak megállapításánál figyelembe veszik az adott tevékenységgel kapcsolatos adózási kötelezettségeket /termelői, vagy szolgáltatói jellegű tevékenység/. A vizsgált gazdálkodó egységektől kapott információk alapján az időbeli elfoglaltság függvényében az egyes VGM tagok éves nettó személyijjöveleme 15.ooo.-Ft és 56.000.-Ft között mozog. A magasabb jövedelem kategóriákba tartozók között főleg a karbantartó, szolgáltató tevékenysé- F get végző legtekintélyesebb szakemberek és a közös képviseleti feladatokat ■ ■ eH a® ö a Az átlagos órabérek az I.sz. melléklet alapján 9o-loo Ft között mozognak. Ez azonban vállalatonként - jelentősen - eltérő. Egy két terület kiugró kereseti lehetősége mellett zömében a 7o-9o Ft/óra átlag kereset létezik. A szélső esetek; 5o Ft/óra vállalási dij, 12o-15o Ft/óra vállalási dij. Helytállónak tűnik az a vállalati vélemény, hogy a normál munkaiődben végzett tevékenységért kifizetett munkabér és a VGM-ben elért személyi jövedelem között kb. 2-3-szoros arány többnyire érvényesül. A végzett munka és a jövedelem összhangjának elbírálása szempontjából alapvető kérdés, hogy a vállalat csak ténylegesen szükséges és elvégzi zott munka után fizet, illetve ilyen munkára engedélyezi a VGM működését. Kizárólag költségalapon vizsgálva a VGM-ek jövedelme és a vállalati eredményesség között összhang van. A VGM felé adott térítés költségként szerepel, nem pedig a bérszabályozás különböző feltételei szerint "külön életet élő" bérköltségként. A közvetlen termelőtevékenységet végző VGM-ek teljesítményének hiánya a vállalatoknál általában kisebb kibocsátási volument tenne lehetővé, melynek nyereségcsökkentő hatása azonnal jelentkezik. Ez a vezetést intézkedésre késztetné. Ilyen példát azonban nem találtunk a kerületben. A szolgáltató jellegű tevékenységet végző GMK-nál relatív költségmegtakarításként jelentkezik a kül-1 ső. idegen vállalatok árajánlataival szembeni alacsonyabb vállalkozási tol dij /pl. állóeszközfenntartási munkák, üzemtelepítések/, egyes esetek. ifi ben a munkahelyi kollektíva szociális ellátottságának feszültségei old| hatók /pl. üzem- és irodatakaritás/. I jj 'f 1II ..... I immunul,
