Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1982-01-21
; Wm & dWfil ' IplÉi p?s©-3-Annak ellenére, hogy javuló tendenciát lehet felfedezni a beszámolók kollektív készítésében, több szervezetben ebben az időszakban jöttek ki az évközi munka negatívumai, mégpedig a vezetőség kollektív munkájának, a reszortosok ismeretének hiányosságai, a titkárcentrikus vezetési stilus. |f| ' ' ¥ ■ YY'©-.", • . 2./ A beszámolók tartalmi minősítése / ■■■■! III.— ■■■! M.1.W I .1 ■■■ ■—. .1 ■ ■ I A taggyűléseken elhangzott beszámolók általában megfelelő színvonalon készültek el. A kiadott szempontrendszer, és többszöri "átbeszélés" alapján pozitiv értelmű nivellálódás tapasztalható a tartalmi színvonalat illetően. A beszámolók 40-60 percben igyekeztek - a teljesség igénye nélkül - átfogni a pártélet különböző területeit. Jól súlyoztak egy-egy kérdés megítélésé- 0 ben, igyekeztek tehát a fő kérdésekkel foglalkozni. A beszámolóknak még mindig csak bizonyos hányada elemző, értékelő, feladatmeghatározó, vitára serkentő. Ilyen beszámolók voltak pl. a GYOKI-ben, ahol minősítették a pártcsoportokat, a Tanács pártszervezetében, ahol értékelték az egyes osztályokat, pártcsoportokat, beszélgetéseken elhangzottakat, emberi, szervezeti viszonyokat. A kívánatosnál nagyobb arányú még a szervezeti kérdésekkel, a vezetőség által elvégzett munka felsorolásával foglalkozó beszámoló. Sok még a beszámolókban az, hogy mit kell a pártnak elérnie,pl. növelni a párt vezető szerepét, a demokratizmust, a példamutatást, stb.,de hogy az adott alapszervezetben ez mit jelent, vagy mit jelentett, az nem derült ki. A Rendőrség beszámolója másutt kényesnek itélt, és elkerült fegyelmi kérdéseket elemzett nagyon pártszerüen, nevelő szándékkal. Ennek ellenkező példája az öntődében az volt, hogy a munkásőr értékelést azért kerülte ki a beszámoló, mert az egyik munkáfa sörrel kapcsolatban gazdasági fegyelmi eljárás van kilátásban. Az Izzó Présüzem alapszervezetében és a HIKI-ben jól foglalkozott a beszámoló az alapszervezet és a taggyűlés helyével, szerepével az adott területen és a határozathozatali munka jelentőségével. Annak ellenére, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján felhívtuk szóban és írásban is a figyelmet arra, hogy a határozat vagy feladatterv a beszámoló szerves része és a vitában kell kialakítani végső tartalmát, volt rá példa /OMEGA, Izzó egyik alapszervezete/, hogy a vita után kívánták beterjeszteni, azt mintegy második napirendi pontként. Sok esetben vagy külön életet élt a határozat, vagy olyan formában tartalmazta a feladatokat, amelyek megegyeznek a pártélet fejlesztésére vonatkozó általános alaphatározatokkal. Pl. "legyen a jövőben a párté és MŐR épitő tevékenység az egész tagság ügye." Növelni kell a pártcsoportok szerepét, a tagság aktivitását." , I f ^ ^ ! !■■■'• /. .t ó ■ 1 'W "■1 ' * \ m i
