Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1981-06-11

’ ~ ^ Y '

.......—n- 3.1 -Égi . . fitáhogy vannak-e beosztottjaik, vagy sem, akkor azt tapasztáljuk, bogy akik maguk is vezetők, azok kedvezőbben Ítélik meg saját feletteseik viselkedését, mind az informáltság, mind ennek figyelembevétele tekintetében. Ami a legfelső vállalati vezetést illeti, a "figyelembevétel"

■ti ■1

sikján kérdezettjeink saját pozioiójuktól szinte függet/f

lenül, nem látnak lényeges különbséget a közvetlen vezetőkkel összehasonlítva. Ha viszont azt elemezzük, hogy informáltságukat hogyan Ítélik meg kérdezetteink, azt találjuk,hogy a felső vezetőkét polarizáltabban minősitik, mint a közvetlen vezetőkét: mig az elégedett vélemények száma alig■

osökken /sőt, a beosztottak közt kissé nő is a közvetlen

©,'©,©:■■ -© - , y.®.;;'.©©©.©

0 vezetőktől a felső vezetők felé!/, addig a kifejezetten

elégedetlen vélemények száma a beosztott kategóriában

növekszik. Tehát csökken a középső, „is-is” válaszok száma,

ós a szélső lehetőségek jutnak túlsúlyba. Akik maguk is

vezetők, azokmál ellenkező folyamatot látunk: a legfelső

vezetésről szólva csökken ugyan az elégedettek száma, de

nem nő az elégedetleneké, hanem az is-isMválaszok aránya

M

nő.

Az üzemi demokrácia fórumai és termelési tanácskozások

12 közéleti fórumot, illetve információs lehetőséget adtunk meg kérdezetteinknek, hogy jelöljék meg: ezek/ben/ milyen gyakran fogfa lalkoznak az üzemi demokrácia kérdéseivel. Megadtuk a "nálunk nincs

I

ilyen" lehetőséget is, mint kiderült, szükség is volt rá,/Kérdezetteink lo-lo %-ánál nincs például üzemi újság illetve faliújság,és 42 %-uk munkahelyén nem működik hangos hiradó./

A legtöbben a "rádiót, tévét,sajtót* jelölték meg, mint ahol "gyakran" foglalkoznak az üzemi demokráoia kérdéseivel /8l%/,második helyre a vállalati irásos anyagok, jelentések, beszámolók kerültek /58%/. Körülbelül azonos arányban jelölték meg a párttaggyüléseket /54%/ és a szakszervezeti gyűléseket /55%/.

Az üzemi újságok ötödik helyezése /53 %/-os emlités/ nem lenne kevés, de ha összehasonlítjuk az országos sajtó-rádió-tévével, a 28 százalékpontnyi különbség nagyonis feltűnik, Ráüdásul, a "sóba" /sem foglalkoznak az üzemi demokráciával/ válaszok aránya is 28 % az

ti * ‘ l' tá 0 © , I ' 00 „

üzemi lapok esetében, mig az országos tömegközlés! eszközöknél csak 16 % adott ilyen választ, /Nyilvánvaló, hogy itt nem az arányok

| I-_________________H J I

fa . /,