Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1981-06-11
■ 'fi 'fi kk '■ ) t fa’41 >.,© % fi 7-; ? — 9® — Ötödik-hatodik helyre került az általában vett politiki-mozgalmi élet, illetve a szakszervezet munkája, érdekképviselete. Végül hetedikként, de még mindig tiz százalék fölötti említéssel találjuk a dolgozók véleményeinek figydembevételét, azt, hogy van eredménye annak, amit mondanak. Ha visszafordítjuk a negativ képet /hiszen kérdésünk arra vonatkozott, hogy miből vennék észre, hogy valahol nincs üzemi demokrácia/, a következőben foglalhatunk össze, a minden summázással együttjáró leegyszerűsítéssel azt a képet, ami kérdezettjeinkben él az üzemi demokráciáról, pontosabban annak napjainkra kialakult megvalósulási formájáról: "Az üzemi demokrácia azt jelenti, hogy termelési tanácskozásokon fa /a vezetők?/ tájékoztatják a dolgozókat az üzem életérő£, munkáról, eredményekről, és kikérik véleményüket. Ezáltal jó légkör teremtődik, melyben fellendülhet a mozgalmi-politikai élet. Megemlíthető még, hogy jól működik a szakszervezet munkája,érdekkópviselete is. Néha figyelembeveszik a dolgozók véleményét, ilyenkor van eredménye annak, amit /a termelési tanácskozáson/ mondanak," /Szintetikus, összesített vélemónyl/ Az üzemi demokrácia tehát alapvetően az információ és a vélemények síkján mozog, azaz a tudati szférában. Kevésbé jellemző rá a politikai akaratképzés ós érvényesítés mechanizmusa, A vélemények figyelembevétele feltételes, és csak hetedsorban említik. Hogy megtörténik-e vagy sem, arra kérdezetteink véleménye szerint fa a dolgozóknak kevés befolyásolási lehetősége van,. Erre utal a fentieken túl az is, hogy az emlitett szempontok közül alig néhány esett az olyan kategóriákba, mint pl. "beleszólás", " a dolgozók részvétele a döntésekben11 ±ws±x/Ezt kórdezetteinknek csak 6 %-a említettel/, vagy éppen az "ellenőrzés-beszámoltatás-számonkérós4 kategóriába, ahová egy emlités nem jutott} azaz kérdezetteink közül senki sem mérte az üzemi demokrácia érvényesülését azon, hogy a dolgozók "véleményeik" érvényesülését konkrétan ellenőri^etik-e. Csak 6 %-uk említette a szabad véleraénnyilvánitást, a retorzió nélküli /üzemen belüli/ szólásszabadságot. Ugyan ennyiBn hivatkozr tak arra, hogy ahol nincs üzemi demokrácia, ott a dolgozóknak nincs véleményük; és arra is, hogy nem élhetnek a birálat jogával, nem tárhatják fel a hibákat. Mindez az üzemi demokráoia konkrét formáiról való elképzelések, illetve a társadalmi gyakorlat kialakulásának kezdeti stádiumára utal. | _____________b_______________________________ &sb t . j V,, V
