Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1981-01-08
». r, rft" ti' /(> ti.. ®: f ©'©'i?4$W. |.- 7 -1 NÜHjHnHnÉ' semmiképpne ne egyezzünk bele abba, hogy ez a munka egyoldalú megvilágításban került elénk. Elöljáróban javasolom a végrehajtó bizottságnak döntsön úgy, hogy a témát vigyük PB elé olyan formában, hogy 45-5o perces szóbeli előterjesztésben helyzetmegítélést, tartalmi minősítést adjunk. Ebben legyen benne, amit eredményesnek tartunk, ugyanakkor mutassunk rá azokra a feszültségi pontokra is, amelyek ellentmondásosak, amelyek feloldása kivánatos az elkövetkezendő időben. A szóbeli előterjesztés mellett a PB elé feladattervet terjesszünk be. A feladattervvel kapcsolatban javaslom legyen rövid összefoglalása a helyzet megítélésének. A felelősség tekintetében személyes felelősöket Írjunk. A szóbeli előterjesztéssel Salgó elvtársnőt bizzuk meg. [ti' te" te.’". Kívánatosnak érzem, hogy magunk között egyértelműen rendezzük le mi az, hogy agitáció. Az agitáció nem egyéb, mint a párt to vezető szerepe érvényesítésének, a párt töraegkapcsolatok megteremtéséhez szolgáló eszköz, ennek módja és módszerek összessége. Az agitáciot meghatározza a párt mindenkori munkastílusa, munkamódszere. A párt mozgalmi jellege szorosan összefügg az agitációval. Az agitáció nem egyéb, mint meggyőzve megnyerni. Nagyon lenyeges dolog az agitációban, hogy mindenkor osztálytartalma van, és célirányos. Az agitáció konkrét célokra kell hogy irányuljon mindig helytől, időtől, körülménytől függően. Mi a mérhetősége az agitációnak: a munka; a magatartás és csak utoljára következik a„ | vélemény. Azt is célul tűzhetjük,„hogy tanitsuk mi az agitáció. " A helyzet megítélés és a tennivalók kapcsán rendkívül döntő a differenciált megítélés a tennivalók meghatározásában. Nem szabad végleges következtetéseket levonni példákból. Tudomásul kell venni, hogy a helyi körülményekhez lehet viszonyítani az állapotokat. 1 Nem biztos, hogy jó alapállás, ha mi csak a gyenge pontokra mutatunk rá és nem adunk példát arra, hogy mi a jó. Az 198o. februári pártértekezleten megállapították, hogy ilyen és ilyen eredmények születtek, néhány hónapra rá hozunk átfogó értékelést az agitációs munkáról ahol zömében azt látjuk, hogy te"4 minden rossz. Szabad legyen elfogadni azt az álláspontot, véleményt, amit az elvtársak elmondtat}, hogy a kerületi PB részéről évek óta ezt a munkát nem olyan módon fogtuk össze, mint ahogy az kivánatos. Ezt állapotként kezeljük. A szegélyes felelősséget én is úgy tudom elképzelni, mint Keztyüs elvtárs fogalmazta, hogy szükségképpen a szakpolitikai terület részéről kérdezni is tudni kell, fel kell tud^ni„állítani azokat a kérdéseket, kívánalmakat, amire választ várnak. Es a választ sem mindig és kizárólag csupán osak a szakpolitikai területről kell elvárni. Kell, hogy legyen az agitációs aktivahálózatban olyan szakértői gárda, akiknek megfelelő ismeretük van gazdaságpolitikai, káderpolitikai, pártpolitikai, stb. kérdésekben. Néhány megjegyzést az elhangzottakkal kapcsolatban. Ami a válaszokat illetően elhangzott felvetődött bennem egy olyan gondolat; meggyőződésem, „hogy a kerületben dolgozó párttagság döntő többsége érzelmileg és értelmileg elkötelezett kommunista. Azt is bátran ki merem jelenteni, hogy képviselik a politikát, ez megmutatkozik cselekvésükben, magatartásukban, szavaikban is, ha nem igy lenne ilt-fii © re'.0 Ipfp ■
