Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1979-12-06
r 1979-ben a dollár relációjú oxport kb. 0,5 milliárd forinttal meghaladta az importot. /Beruházási javak nélkül/. A kerületi ipar fejlettségi színvonalát mutatja az Is, hogy 1980 végén az értékesítés devizabevétele non, fogja haladni a 200 millió dollárt, s a teljes export kiszállítás a termelés értékének közel 50 %-át képviselheti. A beszámolási időszakban - különösen a tőkés piacokon - mindinkább fokozódtak az értékesítési nehézségek. A külkereskedelmi cserearányok minden ágazatban jelentős mértékben romlottak. A kialakult helyzet szükségszerűvé tette, hogy az intenzivebb gyártmányfejlesztés és a termelés szerkezetének korszerüsitése a vállalati fejlesztőmunka középpontpKJ nmii jába kerüljön. Az eddigi teljesitásek alapján megállapítható, hogy a kerületi állami és szövetkezeti ipar az V. ötéves tervben előirt termelési feladatait.tsl^ síteni fog.1a. az értékesítési célkitűzéseket csak megközelítőleg tudja teljesíteni. A termelékenység és hatékonyság kellő arányú növelése a vállalati középtávú tervekben megfelelően kifejezésre jutott.Az eltelt időszak eredményei alapján megállapítható, hogy a termelékenynég_fejlődés9 elfogadható aránya volt. Kedvezőtlen a helyzet az egy főre jutó nyereség mutatójában kifejezett hatékonyság alakulása tekintetében. Az eddig teljesített nyereség tömege és az 1980 évre valőszinüsithető eredmény lényegesen elmarad az előirányzatoktól annak ellenére, hogy a nyereségérdekeltség valamennyi vállalatnál erősödött, A vállalatok nyereségtervei nem voltak reálisak, fa A tervtől való elmaradás azonban jelentős hatékonysági problémákra is visszavezethető. A beszámolási időszakban a termelési költségek növekedése megelőzte a termelés növekedését, A költségek növekedésében jelentős szerepe volt az import folyamatos drágulásának, amit az export árakban kellett volna érvényesíteni, sajnos néhány termék kivételével ez nem sikerült, így a cserearányok kedvezőtlen változása a nyereséget is hasonlóan befolyásolta. Az anyagfelhasználás gazdaságossága, az anyaggal való takarékosság a beszámolási időszakban lényegesen nem javult. Ezt bizonyítja, hogy az önköltségcsökkentési terveket csak részben tudták végrehajtani. A vállalatok értek el eredményeket, öo a kívánatosnál lassabban haladnak a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása irányába. ; _ j -! ]_________ 0________j j í ,_______________________________________________________ — -- — .-fi......... ... . -A.____________,
