Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1979-01-11
r~— iplPffiPBBIWpTM1M M , ■ 4 tgá i.- 3 -meg az anyagban leírtakat. Csoportos beszélgetéseket tartottunk üzemekben a nőfoglalősökkal. Mindenki egyhangúlag elmondta, hogy mióta a határozat megvan a napi munkában érződik a határozat végrehajtása. A bizottság hozzászólásaiban ugyanazokat erősítette meg, amit mi is a munka javitása érdekében feladatként irtunk. Külön határozatot hozni nem szükséges, de fel kell figyelni egy pár olyan dologra, mint a kádermunka, a politikai nevelőmunka, a nők általános műveltségének kérdésére, HOZZÁSZÓLÁSOK: Kovács elvtárs Szükséges volt megvizsgálni a nőpolitikái határozat végrehajtásának jelenlegi helyzetét, mert a VB tapasztalatokat szerzett, olyanokat is, amelyeket majd a pártértekezlet anyagában hasznosítani lehet. A jelentésből, a kiegészítésből is az derült ki, hogy a vizsgált üzére mekben ezt állandó napi feladatnak tartják. Nagy előrelépés történt az ^ egyenlő munkáért egyenlő bért elvének betartásában a gyakorlatban. 9 Az előterjesztést elfogadásra javaslom. Kárpáti elvtársnő: Az anyagot igyekeztünk úgy előkészíteni, hogy a fejlődést tudjuk bemutatni a Végrehajtó Bizottságnak. A bérezéssel kapcsolatban mélységében igyekeztünk vizsgálni a vállalatok bérpolitikáját. Egyetlen területen sem találtunk olyan problémát, hogy megsértették volna az egyenlő munkáért, egyenlő bér elvét. A szociálpolitikai intézkedések zöme általában az össz dolgozókat érinti. Az anyagban igyekeztünk olyan példákat is felvetni, amely kimondottan csak a női dolgozókat érinti. Jó az a törekvés, ahogy a vállalatok igyekeznek a minimum tanfolyamokat beindítani. Egy problémát felvetettek, hogy újra termelődnek a 8 általánost nem végzett fiatalok száma. A kádermunkáról néhány negatív tapasztalatot is leirtunk, Legtöbb helyen a család vetődött fel, A család szerepe ebben az esetben nagyon dominál. fo Salgó elvtársnő: * Az anyag jó képet ad a fejlődésről. Kiemelném a kádermunkát. Évek óta nem tudunk azon a számon változtatni, ami kialakult az egyetemnél 3o % felé nem tudunk menni. A tanulásban a nők jól megállják helyüket, szorgalmasan tanulnak, jó politikai érzékkel. Ugyanakkor a pártszervezetek olyan elvtársnőket is elküldenek ide, akik alkalmasak, készségesek, de mechanikusan tanulnak, a lényeget, tartalmi kérdéseket nehezen értik meg és vannak olyanok is, akik nagyon apolitikusak. Tehát a 3o % -on belül is van probléma éa ezen lehetne változtatni. Jelzi az anyag, hogy a nők nehezen vállalnak funkciót - szerénység miatt, a feladatoktól félnek. Inkább az van, hogy van visszahúzó erő a férfiak is nem jó izüen csipkelődnek, tehát e tekintetben a szemléleten sokat kell változtatni. Érdemes volna megnézni a határozatnak azt a pontját, hogy a vezetői funkcióba való kiválasztásnál két vagy több jelölt közül - ha azonos a felkészültség, rátermettség, akkor a nők javára kell dönteni. Erről egy kicsit elfeledkeztünk, meg kellene nézni ezt hogyan tartják be. ~ j p. .. - -- ... .— - *-----------------------------------------------------------------------------------.. . . . r * .V"
