Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1978-03-23
■ ,!J#I I PÉIPII® pl 77 • ’ 'v‘- 4 -HOZZÁSZÓLÁSOK; Ilcsik elvtárs: Az integráció gondolatának felvetésétől az ügy mellett voltunk. A betegek jobb ellátása, az erők egyesítése várható ettől. A Pártbizottság az indulástól kezdve kiemelten foglalkozott ezzel a területtel, elsősorban a felsorolt célok miatt. Mindenképpen hangulati elemként jelentkezik e terület pozitiv és negatív irányban is. Nem mindegy, hogy egy beteg ember milyen ellátást kap, mert az illetőnek akkor elsősorban ez a fő problémája. Célunk volt az is, hogy az integrációval egyidőben induljon a gazdasági vezetéssel a párt és a tömegszervezetek összevonása. A káderkérdéseket a pártszervezet nélkül nem is tudtuk volna megoldani. Úgy érzem, hogy emberfeletti munkát végzett a gazdasági vezetés. A folyamatos feladat mellett a hatáskörök kialakítása, ügyeleti váltásrendszer kialakítása, az ellátás biztositása, etikai, fa erkölcsi program összeállítása, szervezeti rend kialakítása, stb. lehetne sorolni, melyet a napi munka mellett mint integrációt kellett elvégezni. Dicésret illeti Marton elvtárs vezetésével az ott dolgozó vezetőket és minden egyes dolgozót, akik ebben becsülettel, szívvel vettek részt, ügy érzem emberfeletti munkát végzett a pártszervezet is. Segített az előkészítésben, érvelt, vitatkozott, meggyőzött. 31 pártvezetőségi ülése volt 1 év alatt, s megközelítőleg ezen 100 napirendet tárgyalt, melynek nagyrésze az integrációhoz kapcsolódott. A szakszervezet, KISZ kialakításában is nagy szerepe volt a pártszervezetnek, ma már önálló MSZBT és vöröskeresd zt szervezete is van. Mi a jellemző a mostani 1 helyzetre ? Úgy lehet értékelni, hogy van egy jól felépített szervezet, megindult, s az első lépéseket megtette jó irányba. Nyugodt légkör uralkodik az intézetben. Ez 2-3 évig fenn is tarthatü, azért mondom ennyire élesen, mert a körülmények rettenetesen rosszak. 19oo-as években készült épületek, a közműhálózat rossz, korhadt a tetőszerkezet, állandóak a beázások, a műszerellátottság nem modern, több hiány van belőlük, 96 %-os az ágykihasználás. Ilyen körülmények mellett is megfelelő munka folyik. Egy példa. A szülészet, nőx~' gyógyászat 6o fős ellátottsággal dolgozik 12o ággyal. 23oo szüléssel, 1976-ban 16,31 ezrelék a csecsemőhaladnóság, a budapesti átlag 1977-ben 34 ezrelék. 40 csecsemő van elhelyezve egy 5x7 méteres helyiségben, 35 nf-en. Mindent megtesanek az orvosok, hogy ne történjen fertőzés, de a körülmények olyanok, hogy minden pillanatban ki vannak ennek téve. Az épületek fűtése elavult, világítása elégtelen. Az elmúlt hetekben a KB vizsgálta az integrációt, a kialakult helyzetet, pozitiv megállapításokat tett. Ismert az elvtársak előtt, hogy a rekonstrukcióval Újpest lakosainak száma évről-ávre nő. A VI. ötéves tervben megindul a káposztásmegyeri építkezés, s ezért mondtam, hogy 2-3 évig a lelkesedés, tenniakarás fenntartható, de utána mindenképpen fásultság, beletörődés lesz. Én az Észak-Pesti kórház gondolatát nem egyszerű gondolatként vetném fel, hanem úgy, hogy azt már tegnap ni kellett volna kezdeni. Ki merem mondani, még ha a lakások számának rovására is megy, meg kell oldani, éppen a lakosság érdekében. A Városi Kórház területén felépült az uj pavilon, bár ezzel nem a kerület gondjain segített - bár ez is fontos. Ismereteim alapján az anyag I „ ___.___ ._ „A._________________*__________^