Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1977-03-15
Ugyancsak jelentős problémát okozott a tőkéspiacon az igények elf I tolódása a pamutalapanyagu termékek iránt, ami különösen a HPS-t I A vállalatok realizált nyereségtömege a IV. ötéves tervidőszakban 34 %-kal növekedett. Ez a fejlődés alatta maradt a tervezett javulásnak. A jövedelmezőség tervezett szinttől valő elmaradásában jelentős szerepe van a tervidőszakban bekövetkezett világpiaci árrobbanásnak, /nyersanyagok és alapanyagok vonatkozásában/ és a tőkéspiaci depressziónak. Ugyancsak befolyásolta a vállalati eredmények fa alakulását, hogy az ár- és költségnövekedések nagy részét a belföldi árakban nem lehetett‘érvényesíteni. A textilipar a tervezett 193 millió Ft. helyett 122 millió Ft-ot, a vegyesipar 442 millió Ft. helyett 314 millió Ft-ot teljesített. Az 1970, évi bázishoz viszonyítva visszaesés mutatkozik a HPS-nél és a Duna Cipőgyárnál. A többi könnyűipari vállalat jövedelmezőség alakulása megközelíti az előirányzott szintet. ."'0- 0' • 1975-ben a vállalatok munkás és alkalmazotti létszáma 11 %-kal, azaz több mint 2500 fővel volt alacsonyabb az 1970 évi bázisállománynál. A csökkenés a két ágazatnál eltérő mértékű. A vegyesipari vállalatok fa létszámában 4 %-os, a textilipari vállalatok létszámában 20 %-os csökkenés volt. A vállalati létszámtervezéseknél a budapesti erőteljesebb csökkenést hasonló ütemü vidéki létszám felvétellel kívánták - megközelítőleg - kiegyenlíteni. A kialakult helyzet azonban több vállalatnál jelentősen módosította a korábbi elképzeléseket. Az időszak folyamán mindvégig érvényesülő nagy munkaerő kereslet létszáracsökkentő hatása súlyosabban érintette a budapesti egységeket, a tervezettnél. Budapesten az 1970 évhez mért csökkenés meghaladta a 4000 főt. A legnagyobb arányú létszámcsökkenés az MPI-nél, HPS- nél, illetve a Duna Cipőgyárnál és a Pannónia Szőrmegyárnál következett be, mintegy 25-40 %-os mértékben. A vegyesiparban a munkaerő-pótlás leghatékonyabb eszközének a vidéki 'elépítések létrehozása, a meglévők fejlesztése bizonyult. . 0
