Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1976-10-07
Bár az Intézet fejlődése jelentős, megjegyezzük, hogy a kutatóinté-1' ■ 1 jMfiHBIlll I zetekre is vonatkozó új gazdálkodási rend bevezetése óta az országosan kutatásra és fejlesztésre forditott összegek gyorsabban és nagyobb arányban növekedtek /176 %-al/, mint a gyógyszeripar vállalataié /100 %/, és még nagyobb arányban, mint a Gyógyszerkutató Intézeté /60 %/. Erre a tényre annál inkább fel kell hivnunk a figyelmet, miután a fejlett külföldi vállalatok forgalmukhak 10 % feletti hányadát forditják kutatásra, szemben a mi iparágunk 4,7 %-ával. Ennek következménye az, hogy sem műszerezettségben /jelenlegi prompt műszerigényünk 1,5 millió ■: ©;:'©;© , ^lollárt tesz ki/, sem a kutatóhelyek szervezetének korszerűségében nem ^ j Intézetünkre jellemző továbbá, hogy a harminc vállalatszerűén működő kutatóintézet között árbevételeink ütemét tekintve 1974-ben a 27. helyen álltunk. Ez a tény is arra mutat, hogy nem került sor a gyógyszerkutatás bevételeinek szelektív növelésére, pedig a Tudománypolitikai SfHIRi ' wwmhr Irányelvek leszögezik, hogy ".... csupán néhány tudományterületen /köztük tradicionálisan kiemelkedő eredménnyel müveiteken/, jól megválasztott irányokban lehet és kell vállalni a világszinvonal elérésének igényével a hazai kutatást " továbbá "A hazai kutatási bázis alkalmas arra, hogy néhány jól körülhatárolt területen, világszínvonalon álló, új tudományos eredményeket hozzon létre. Ezt a célt kell kitűzni ta-^éldául a hazai gyógyszeripari és az ehhez kapcsolódó kémiai és biológiai kutatások elé." A KB határozat fenti és más irányelveinek megvalósulása tehát nem egyértelmüen pozitiv gyakorlatként jelentkezik Intézetünknél. A finanszirozási rend megváltozásával módositanunk kellett tematikai tervünk elkészítését is, amennyiben ez utóbbit a NIM-al és a vállalatokkal kötött szerződések alapján készítjük el. A vállalatok esetében azonban a szerződések megkötésére nem a tárgyév megkezdése előtt, hanem a tárgyév során, sokszor az év második felében kerül sor. Bár ez a gyakorlat komolyabb nehézségeket nem okozott, mégis a tervszerűség és a hatékonyság fokozása érdekében kivánatos az lenne, ha a vállalatok is - a NIM-hez hasonlóan - legalább is a nagyobb jelentőségű témákra több évre előre kötnének szerződéseket. mmim, ~ ' |
