Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1974-03-28
Nem szabad az anyagba hagyni a bérezéssel kapcsolatos részt, félreértésre adhat okot. Itt arról van szó, hogy nem tudunk ösztönözni arra kellően embereket, hogy elvégezzék a 8 általános osztályt, ezt be kell irni és jobban ki kell fdjteni. A szakközépiskolával kapcsolatos rész maradjon a jelentésben, csak a mondat után következő zárójeles részt hagyjuk k% mert ennél többről van itt szó. Az anyag végleges összeállításánál elővenném a KB. utolós ülésének 2 anyagát, mert úgy érzem kicsit gazdagítani lehetne az anyagot a két határozattal. Másodszor azt tenném, hogy a feladati részt sokkal markánsabbá tenném mindezzel együtt az anyagot rövidíteni kellene még azon az áron is, hogy adjunk hozzá 2-3 oldalas mellékletet. fal A 8 általános iskoláról nagyon sok szó esett, Pataki elvtárs is a lég kardinálisabb kérdésnek jelölte meg. Itt nemcsak arról van ^ szó, hogy el kell végeztetni emberekkel a 7-8 általános osztályt rövidített tanfolyamon, hanem nagyon sok olyan van ezek között, akik 3-4-5 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek., "sőt analfabéták is vannak. Lényeges kérdés a kádertéma, de az is, hogy megfelelő helyiséggel rendelkezzenek az oktatáshoz. Az mellett, hogy nekünk el kell a 8 általánost végeztetni az mellett nagyon sok ezren tanulnak politikai oktatáson, amit bele kell venni az anyagba, s ez mellett helyet lehet adni a közművelődésnek más, egyéb formájának, ami megy a kerületben a szocialista brigádok utján, sok műveltséget, inteligenciát adó egyéb tevékenység is folyik. Salgó eÍvtársnő: Egyetértek azzal, hogy az anyag csiszolásra, tökéletesítésre szorul azzal is, hogy a feladatmeghatározások konkrétabbak legyenek. Arra fogunk törekedni, hogy a feladatoknál megfogalmazol zuk a problémákat magunk számára is és több jelzést adjunk.A bérezés kérdését nem önkényesen irtuk be, hanem több VB és más ülésen itt is, a részanyagokban és a felméréseknél merült fel elemi erővel ez a kérdés nemcsak úgy, hogy a továbbtanulás anyagi ós erkölcsi ösztönzése nem kielégítő, hanem a bérezési gyakorlatunkban vannak ellentmondások, visszahúzó erők, tehát a szocialista bérezési elveket lehetne teljesebben érvényesíteni. E kérdést pártszervezeteink utravalóként adták, hogy ezt jelezzük. Horovitz elvfiárs: A bérkérdés egyoldalúan közelíti meg a kérdést. Amikor problémáról van szó a jelentésben az ösztönzés kérdése csak béroldalról vetődik fel. Hiányzik, hogy az erkölcsi ösztönzéssel való foglalkozás általánosan nincs előtérben. Az agitációban is az anya gi ösztönzés az elsődleges. Igaza van Mezősi elvtársnak, hogy ez igy felvetve egyoldalú és nem is felel meg a mi alapelveinknek sem. ^ . -.0..—. _____ .-*4. _ . _ . .. . .. ______o.. y' fa**
