Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1973-10-11
! fi iéh—■ , .LuMrnmtiiíiifiir OHT '•'■■ I 11 i ....... W l i 1 ® .n-i '.■■•.'■*■'•'■ ' I | ••"^^Sl^pppr" I 1: I-fai/IÁ ® • ' ' §^ H hHP A Bőripari Vállalat -nint országos válMat megalakulásától, 1963. julius 1- től országos nyersbőr begyűjtő hálózatán keresztül elvégezte a hazai származású nyersbőrök begyűjtését, készletezését ós értékesítését. 1968. január 1-től megkapta a ti.náripari nyersbőrök importjára vonatkozó külkereskedelmi jogot. Ezt követően, miután a Tárcaközi Bizottság pozitivan értékelte a vállalat ezirányu tevékenységét, 1969. január l.től termékeinek közvetlen exportjára vonatkozóan is külkereskedelmi jogot kapott. A G.B. 10150/1970.sz, határozatával a Bőripari Vállalat szervezetéből három önálló vállalat jött létre: Budapesti Bőripari Vállalat, Pécsi Bőrgyár, Si~ montornyai Bőrgyár. A külkereskedelmi tevékenység iparvállalaton belüli ellátása népgazdasági szinten is előnyösnek bizonyult, ezért az átszervezés után ia az ipar keretében kivánták hagyni. Miután a három vállalat között a külkereskedelmi jog nem OBztható fel, a G.B. az átszervezési határozatában felhatalmazást adott a három iparválLalatnak egy olyan vállalat létrehozására, amely ezt a külkereskedelmi jogot gyakorolja. Ilyen körülmények között jött létre a BIVIMPEX Bőrgyárak Kereskedelmi Közös fs Vállalata, az 1970. évi 19.tvr. alapján. E vállalatot bizta meg a három alaTM PSfSf/ pitó vállalat a belföldi nyersbőr begyűjtésével, készletezésével és értékesítésével is. A vállalat tehát külkereskedelmi jogú vállalat, önálló jogi személy, amelynek költségvetési kapcsolatai /adózása, jövedelem szabályozása/ is azonosak a többi külkereskedelmi vállalatéval, ugyanakkor azonban létszámának 80 %-a, forgalma értékének pedig 24 %-a belföldi tevékenységből adódik. A BIVIMPEX az országban egyetlén közös vállalat, amelyet iparvállalatok alapítottak. A vállalat működését Társasági Szerződés szabályozná. Közvetlen felügyeleti szefye a három alapitó vállalat igazgatóiból Alakult igazgatótanács, amelynek jogkörébe tartozik a közös vállalat tervének, mérlegének jóváhagyása, a vállalat beszámoltatása, ellenőrzése, nyereségének] nyereség elvonásának, vagy kiegészítésének meghatározása. , £. A közös vállalat működéséhez szükséges eszközöket a három vállalat biztosítótta, Adózás előtti nyereségének meghatározott részét az alapitó vállalatok kaprj ják mog> a közös vállalattal folytatott árukapcsolatuk forintértékének arányá-Amennyiben a közös vállalatnál maradó nyereségből képzett, adózott fejlesztési és részesedési alap az igazgatótanács által jóváhagyott szinthez nem elegendő, az alapitó vállalatok saját alapjaikból azt kiegészítik. A közös vállalat és az alapitó vállalatok közötti áruforgalmat szállítási szerződésekben, az egyéb irányú kapcsolatokat pedig tevékenységi ügyrendben szabályoztuk. Ennek alapján az import és belföldi nyersbőr forgalom saját számlás, az export pedig bizományosi megbízás alapján bonyolódik. Az Igazgatótanács általában negyedévenként, szükség esetén gyakrabban ülésezik. Hatékonyságának elősegítésére a négy vállalat vezető közgazdászaiból Állandó Bizottság létesült. A közös vállalat a kialakult gyakorlatban koordináló feladatokat is ellát a három alapitó vállalat között. fl 1 /fa:-v
