Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1972-01-06
Megállapítja az anyag, hogy a kollektív munkán alapuló emberi nevelés legeredményesebb formája a szocialista brigádmozgalom. Megállapítja az anyag, hogy a brigádmozgalomban lévő lehetőség nincs kihasználva. Ez igy igaz, ezzel egyetértek. Általános tapasztalatom, hogy azokban az üzemrészekben, ahol a gazdasági vezetés támaszkodik a szocialista brigádokra, ott igen szép eredményeket érnek el. A középszintű vezetőknek sokkal jobban kellene a szooialista brigádokra támaszkodni, mert nagy erőt képviselnek. A szooialista brigádok a fiatalok neve lédéért is nagyon sokat tesznek. Egyik legjobb nevelési formának a brigád vetélkedőket tartom. Jó lenne, ha a gazdasági vezetés erkölosileg is jobban elismernék a napi eredményes tevékenységet. Ha probléma van akkor a szidás azonnal megtörténik, de a joggal való dicséret az mindig elmarad. 'YY Y réil Kemény elvtárs: Az anyag nem állit fel kritériumot nagyon helyesen., hisz minden p időszakra érvényes krétériumot nem is ldhetne felállítani. Ma más igényeket támasztunk az emberekkel szemben, mint a forradalom másmás szakaszában. A szooialista közgondolkodást véleményem szerint rétegek szerint differenciáltan kell vizsgálni. Más elvárás kell hogy legyen a kétkezi dolgozókkal, vezetőkkel, fiatalokkal, idősebbekkel szemben. Az anyag helyesen az érdekeltség kérdésének problémáit veti fel. Az a legnagyobb probléma, hogy érdekeltségnél osak az anyagi érdekeltségre gondolunk, az erkölcsi érdekeltség lejárta magát, oklevelekre, dicséretekre, stb .-re gondolok. Nagyon egyetértek Varga elvtársnővel, hogy jó szó is kell. de az erkölosi elismerés másképp is kell hogy jelentkezzen. A másik lényeges eleme a szocialista közgondolkodás alakulásának a demokratizmus kérdése. Erre meg kell tanítani az embereket, meg kell szoknunk, hogy demokratikus körülmények között dolgozhatunk, gondolkodhatunk, ezzel élni kell csak nem visszaélni. Döntő dolog, hogy hol, mennyiben és mikor legyünk demokratikusak, mikor huzzuk meg a vonalat, hogy most a centralizmust kell érvényesíteni. A lehetőségek és az igények összhangja. Az anyag is megfogalmazza ezt a témát úgy, hogy nincs összhang a lehetőségek és az igények között. Ez attól függ, hogy kinek az igényét nézzük. Az alapigényeket kell megfogalmazni és azokat kell a realitások tükrében nézni. Az optimumot kell nézni és soha sem a maximumot. Az anyagiasság nagyon megragadta a figyelmemet. Ez is olyan dolog, hogy az a fiatal, aki lakásra gyűjt és az élet elején tart, valamit szeretne elérni, s ha túlórázik, rendszeresen több pénzt akar hazavinni, mint az alapfizetése ez nem anyagiasság. Társadalmunkra nem az anyagiasság a jellemző. Fontos szerepet játszik a munkaszervezés, a munkafegyelem kérdése. A munkaszervezés sok vállalatnál önmagában forog. Ha valaki elért egy bizonyás életszínvonalat, ahhoz az emberhez nem merünk hozzányúlni még akkor sem, ha nem tud már semmit produkálni. A munkaszervezés nagyon fontos a munkaerővándorlás csökkentésében is. Az anyag úgy állapit ja meg, hogy a társadalmi aktivitás csökkent. Nem tudom mihez viszonyít. Véleményem szerint nőtt a társadalmi aktivitás, s ha csak az 1971-es évet nézzük volt tanácsválasztás, KISZ, szakszervezeti választások. Soha a KISZ választásokon ilyen so kan nem mondták el véleményüket megalapozottan, reálisan^ mint az idei választások során. Van bizonyos passzivitás, közömbösség, de azt kell megnézni, hogy mivel szemben. |.iw tó _____ i________________________J ' '- 6 -I Varga elvt&rsnőt
