Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1972-01-06
1 CT- 2 -I P I : I. napirend: Jelentés a szocialista közgondolkodás és magatartás.erősítéséért folytatott munka tapasztalatairól. v i i 1 Scheidl elvtárs: / kiegészítés/ A jelentésnek első része a jelenlegi állapotokat mutatja, zömmel a csoportos beszélgetéseken elhangzott véleményeket rögzíti, másik része olyan jelentésekre támaszkodik, amelyek választott testületi üléseken szerepeltek. A II-III. fejezet állásfoglalásunkat és feladatainkat tartalmazza. •fe.'Y'YYréX'Sta.raréfe-rétt.Y Áj • [•¥':'¥lpP HOZZÁSZÓLÁSOK: Sugár elvtárs: 0 Ebben az anyagban mindenből van egy kicsi jü is, talán rossz is bizonyos rétegekkel szemben nagyon negatív. Vitatom az abyag készítésének formáját. Az első fejezetben leírtakat teljesen kritika nélkül úgy érzam nam szabad nekünk ezt egy az egyben igy testület elé tárni. Nagy kérdőjel, hogy a hangulati elemeket szabade, kell-e és milyen mértékben, formában általánosítani. Soheidl elvtárs megindokolta, hogy az anyag készítése során egy az agyben tárták fel a gondolatokat, s ezeknek a gondolatoknak kritikája a III. fejezetben messze nem kap olyan súlyt, mint kellene. Úgy érzem, hogy a szocialista közgondolkodás, magatartás erősítéséért folyó munka az nem nélkülözheti a fegyelmezett magatartást, a vezetők és vezetettek közötti viszonyt, és ez a problémakör az anyagban elsikkad. Az anyagban e részből az un. demokratikus elemek vannak túlexponálva, tulhangaulyózva és a nagyon hozzátartozó centralista vonások messze nincsenek úgy kiexponalva. Utalás van p a feladatoknál is a Szervezeti Szabályzat által támasztott követelményekre, de ha csak a feladatok veszem a 8 pontból a kötelezettség súlya, aránya lényegesen kevesebb. Van Magyarországon egy közhangulati kérdés, hogy ma sikk a vezetőt kritizálni, ma sikk a vezetőt okkal, ok nélkül kicsit pocskondériázni, ezért nem tartozunk felelősséggel. Nem véletlen az, hogy a gazdasági vezetőkről hangulat jelentéseinkben olyan megfogalmazások találhatók, amelyek aztán be is kerültek az anyagba. A differenciált bérezés lényegét dolgozóink értik elvileg addig, amig nem őróluk van szó. Olyan megállapitás van az anyagban, hogy a bérek, jövedelmek differenciálása széles körben elégedetlenséget vált ki. Bennem önkéntelenül az a kérdés merül fel, hogy ki határozta meg, hogy melyik munka az, amely a társadalom számára hasznos, vagy kevésbé hasznos. Erre szabályok nincsenek, vannak különböző állami keretek, de ezek olyan tág skálában mozognak és nyilvánvaló, aki nam kap béremelést - és ez a dolgozóknak 60 %-a, akik a tárgyévben nem kapnak béremelést - azt kifogásolja. Az Egyesült Izzóban 1971-ben bérszínvonalunk 5,1 %-kal emelkedett ez átlag. A tény az, hogy 35-40 %-át érintette a dolgozóknak.Akiknél nem emelkedett a bér az csak azt érzi, hogy valami nincs rendben a mi társadalmunkban, rossz a bérpolitika, rossza b bérarány. I‘ Íréi 'tata J ’ fe/YY : Y-. 1 1 ct i |p ■ P I S I
