Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1972-04-28
r ítt figyelembe kell venni azt, bogy a párt irányit ásnak és ellenőrzésnek nem az állami személyreti munkára való hatás egyetlen módja a hatáskör. Megfeledkeznek sokszor arról, hogy a pártszervezeteknek joguk van ellenőrizni, beszámoltatni a gazdasági vezetőket. A hatáskör gyakorlásának egyik lényeges kérdése, hogy mire terjed ki. Jelentkeznek itt problémák. Alapszervi szinten gyakori, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy véleményt mondjanak olyan kérdésekben is, mint a fizetés megállapítása, a rendszeres jutalmazás ki kapjon és még azt is, hogy mennyit kapjon. Ez vonatkozik a külföldi utazásokra, a turista jellegű utakra is. Az is előfordul, hogy a munkakörrel járó rendszeres utazásra is. Ha egyetért azzal az alapszervezet, pártbizottság, hogy valaki olyan munkkört betöltsön, amellyel külföldi utazások hozzátartoznak, ez azt jelenti, hogy ne foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A juta Ima zás oknál jobb ha az alapszerv vezetősége abban vesz részt, hogy milyen elvek szerint történejenk a jutalmazások és ne személyre szólóan. A pártbizottság és a csucsvezetőség szintjén, ahol hatáskör van kevesebb a probléma. Értik, hogy állami, gazdasági funkciók esetében a pártszervezet állást foglal döntés ^ előtt. Legfeljebb összekeverik úgy, hogy a pártbizottság is ' dönt, az állami szerv is dönt. Dönteni egy kérdésben csak egy helyen lehet. A pártszervezet állást foglal, s ez kötelező az illető állami, gazdasági vezetőre, vagy szervre igy fel lehet fogni előzetes döntésnek is. Hogy a pártszervezet állást foglal magában hordja azt is, hogy a kezdeményezést az állami, gazdasági vezetőnek kell vinni. Ez kapcsolódik a felelősség kérdéséhez. A pártszervezetnek nem kötelessége, hogy átvegye a gazdasági vezetőtől ezt a feladatot. Másik túlzás, amikor a párt részéről úgy van az állásfoglalás: nem értünk egyet a főosztályvezető kinevezésével, mi ezt és ezt javasoljuk kinevezni. Ez sérti az állami, gazdasági vezetők önállóságát. A véleményezési jogkör esetében több a probléma. Ott is jelentkezik, hogy egyes helyeken a gazdasági vezetőknél nem tudatosult eléggé, hogy kötelességük kikérni az alapszervezet véleményét. Azt jól tudják, hogy nem kötelesek a véleményt figyelembe venni, de azt már nem nagyon, hogyha nem veszik figyelembe kötélesek megindokolni , hogy miért 0 nem vették figyelembe. A véleményezési jogkört gyakorló alapszerveknél gyakran találkozunk azzal, hogy a hatás kör is éget csak jogi oldalról közelitik meg, csak jogokat jelent és azt nem értik kellően, hogy kötelezettségekkel is jár. Ez is egyik olyan kérdés, amelyeket jobban kell a pártszervezetekkel tudatosítani. Lényeges, hogy az alapszervezeteknél különösen a vezetősége gyakorolja a jogkört ne a titkár. Kádermunkánkban elég gyakori, hogy az előterjesztések nem nyújtanak elég anyagot az illetőről. Hasznosítható az anyag azoknál a vállalatoknál, intézményeknél is, akik a vizsgálat tárgyát nem képezték, természetesen körültekintő a helyi körülményeket figyelembe vevő munkával. A tendenciát kell megá llapitani, adott helyen kell értékelni, hogy milyen funkciók azok, amelyekkel lehet csökkenteni a hatáskörbe tartozód számát• Kemény elvtárs:' Gazdasági célokat megfelelő káderekkel lehet megvalósítani. Egy vállalaton belül a gazdasági munkának kell alárendelni az állami személyzeti munkát. i
