Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1972-03-16
reményeket, felszámolások részben a befektetett invesztíciók, részben a szerződésben vállalt kötelezettségek miatt az esetek többségében nem lehetséges. A textiliparnál?: komoly gondot okoz a vidéken létesített munkahelyek kapacitáskitöltése, amit jelenleg bérmunka vállalásával oldanak meg. Az alkalmazotti létszám emelkedése részben a vállalatok belső 1 | mechanizmusának viszonylag lassú fejlődésével, részben az ügyvitelgépesités elmaradottságával indokolható* A munkáslétszám csökkenését a vállalatok és szövetkezetek általában a termelékenység növekedésével ellensúlyoztál?:. Nem tudták a csökkenő munkáslétszámot ternelékenységgel pótolni az Iskolabútorgyárban, Hazai Pamutiparban. Egyes vállalatoknál /Iskolabútor, Hazai Pamutipar, Budalakk/ a Ia termelékenység növekedését elérte, vagy meghaladta a munkások és alkalmaz^ttak havi átlagos jövedelme. Hasonló jelenség tapasztalható a szövetkezeti iparban is, igy pl. a Meteor KTSZ és Ruházati KTSZ esetében. A pártszerveknek crro a jelenségre érdemes felhívni a figyelmét, miután ez a jelenség a politikai irányvonalukkal és a hatékonyságra vonatkozó szabályozórendszerrel is ellentétes tendenciát jelez. Mélyebb elemzést igényelne annak eldöntése, hogy a termelékenység növekedésénél magasabb jövedelem biztositására mikor tud egyik-másik gazdálkodási egység fedezetet biztosítani. A III.sz, táblázatból megállapítható, hogy az 1 foglalkoztatottra vonatkozó termelékonység 1970* évhez viszonyítva az állami iparban /két vállalatot kivéve/ 1,5-23,8 % között, a szövetkeze-ta ti iparban pedig /két szövetkezetét kivéve/ 0,3^35*7 % között 0 emelkedett, A termelékenység 10 % fölött emelkedett a BUBIV-nál /23?8%/, a Szék- és Kárpitosipari gyáregységnél /21,1%/, a Chinoxnnál /21,5%/, Újpesti Gépelem-nól /20,9%/i Újpesti Gyapjúnál /20,2%/, Öntödei Vállalatnál /17,8%/, Egyesült Izzónál /10,7%/. A szövetkezeti iparban 10 % fölötti termelékenységet ért el a Műszerkészítő KTSZ /35,7%/, a IV. kerüloti Uübutor KTSZ /32,7%/, a Fejlődés KTSZ /21,3%/, Első Újpesti Asztalos KTSZ /19,8%/„ Mechanikai KTSZ /16,8%/, Újpesti Ruházati KTSZ /15,7%/ és a‘lV, kerületi Építők /10,1%/. Közismert tény, hogy a termelékenység Önmagában nen ad lehetőséget a gazdálkodó egység objektív nGgitélóc'tón' /miután áremelési •/ • «_______________________________________
