Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1972-03-16
Ez azt bizonyltja, hogy a hatékonyság növelésére kralakrtojrt szabályozók a népgazdasági érdek irániban orientáltakba vdiaiatok ~pol~i'tlkaí eV gazcCaságl vezeTédét) ~ ■•1 ' { A Szövetkezeti iparban a hatékonyság növelésére kialakított szabályozórendszer orientáló hatása kisebb volt, mint az állami iparban. A vizsgált 16 szövetkezetből csak egy tervezett 20 %-os vagy annál magasabb jövedelemnövekedést /Újpesti Szerszámkészítő KTSZ/* Ennek ellenére í? szövetkezet /Újpesti Szerszám, Műszerkészítő KTSZ, IV.kér. Építők, Cipész KTSZ és az Újpesti Ruházati KTSZ/ ért el 1970® évhez viszonyítva 20 %-nál magasabb nyereségemelkedéstTM Az 1971. évi nyeresógváltozásdü elemezve megállapítható /az I.sz. táblázat alapján/, hogy a nyereség a 17 állami fy vállalatból 5 vállalat esetében csökkent és 12 vállalatnál emelkedett; a 16 szövetkezetből 3 .szövetkezetnél csökkent ós 13 szövetkezetnél emelkedett. Összességében tehát a IV. kerületi gazdálkodó egységek nyereségalXculása elfogadható, annál is inkább, miután kerületünkben 1971-ben veszteségesen gazdálkodó egység nem volt. A nyereség kedvező alakulásában alapvető ok, a termelés jelentős emelkedése. Ugyanis a termelési volumen emelkedése az u.n. fixköltségekben 15-20 %-os megtakarítást jelenthet, ami azt jelenti, hogy 100 milliós termelési volumen növekedés 15-20 millió nyereségnövekedést hozhat egy-egy gazdálkodási egység esetében. E mellett a nyereségnövekedés másik tényezője az önköltség csökkentése, ami elsősorban a holtmunka csökkentéséből származik, s igy elsősorban az eszközök kihasználásának növelé_ séből, az anyagtakarokosságból stb. Az önköltség csökkentés 0 is jelentős tényező, miután 1 %-os önköltségcsökkenés 10-15 %-kal is növelheti a gazdálkodó egység nyereségét. Becslés alapján a kerületi vállalatok nyereségnövekedését 60 %-ban, a termelési volumen növekedése és 40 %-ban az önköltség csökkenése eredményezteTM Az állami iparban döntő részben a volumen növekedés, a szövetkezeti iparban döntő részben az Önköltség csökkenés volt a nyereségnövekedés alapja. A nyereségcsökkenős oka; általában a kapacitás lcihasznál'';lanság és egyes vállalatoknál a növekvő anyagköltségek, amit a jelenlegi árrendszer következtében 1101.1 lehet a vevőre hárítani. Egyes vállalatoknál /pl. a Chinoin/ az eladási árak csökkenése vagy az utólagos elvonások /pl* Pannónia Szőrmoárugyár/ okozzák a nyereségben jelentkező csökkenést. • /» I Pj | ——— ' ' ! ' ll—1
