Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1969-11-20
V ■ " ;. : . fi-:G ; ‘ ■'■■ - •■ \-fifiS-fi'-'i • *■••' ■ ' '//tóv/Kv '■ G7fififififi •; ,'. , ■■:.V..::'K'-...'; " ;4/y. >'. " :C • ' ■ V-;Y~' — lO •*• Jól látják a politikailag érettebbek, hogy a helyes vezetési stílus --. mellett ennek a pedagógusok szemlélete, felkészültsége, aktivitása, őszintesége; stb. Is fontos feltétele. Ez a felvetés jogos, mivel a pedagógusok életszemléletében és gondolkodás módjában sok.még a kispolgári vonás. • Az őszinte hang miatt nemegyszer megsértődnek, e&rnnás hibáit takargatje , sok még az indokolatlan dicsérgetés. /. rengeti kérdés.marxista felfogása még ma sen egyértelműen tisztázott pedagógusainkböfi. Nem értik pontosan a haaafiság ós nacionalizmus elvi különbségét, a szooialista hazafiság és internacionalizmus dialektikus egységét. Ez tapasztalható volt a cseheknek nyújtott segítség megítélésében is, r K Pedagógusainkban móg elég mélyen élnek a nacionalizmus maradványai, PEz megmutatkozik a magyar történelmi múlt túlbecsülésében. Ugyanakkor forradalmi hagyományainkkal többségük csak a kötelesség szintjén foglalkozik. Ebben-némi előbgrelópést hozott a forradalmi jubileumi évfordulók megünneplésének lendülete. Nacionalista necnyilvánnlásotot váltottak ki lolfilük a nenaetkcsi nunkdsnozcaloaban olSforduló yiták, o románok, o kínaiak, az albánok nosatartó politikai vonalvezetése. Általában köztudott, hogy a pedagógusok körében még mindig elóg sok a vallásos ember. Ennek ellenére mindössze egy-kót intézményben beszeltek termoszetocen és nyíltan vallásosságuk problémáiról. 0Áz o tapasztalatunk, hogy a tanítási, órán általában nem hangoztatnak ' Vallásos.nézete két, meggyőz&dósüket igyekeznek magánügyként kezelni, • De azzal, hogy tanítványaik vallásos megnyilvánulásaira sokuk nem reagál, eleve a kettős nevelést erősiti, A középiskolákban a pályairányításnál sokszor konfliktus keletkezik a vallásos gyerekek védelmében. Ezek a * problémák olyan intézményekben kerülhetnek felszínre, ahol az igazgató, a kommunisták ós n KISZ ebben a kérdésben elvileg következetesek és igényes' 4 A beszélgetések során felmerült az AfÁus AtóESzámunkra igen Í figyelemre méltó tanulság, hogy.a pedagógusok munkájuk alanyait, sajátneveltjeiket hogyan bíráljak el. Igen végletes vélemények kerültek felszínre, azok a közismert pozitív ós negctiv megítélések, amelyek más társadalmi rétegek nézeteire is.jellemzőek. Megállapították nagyon sokan, hogy az ifjúság neve lésévé l_.ba.l_Yba° U tó ' . . . ■ I
