Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1969-08-28
1 A másik a fiatal szakemberek előbbrej utása,, funkcióba állítása. Erre szintén nagyobb gondot kell fordítani. Nagyon sok olyan tapasztalatot tudnék felsorolni, hogy elkerül a vállalathoz egy fiatal mérnök, jó szakember, meg lehetőséget sem kap, hogy bizonyítson. A következő dolog személyzeti---"munka pártIrányításával függ össze. A pártszervezeteknek többet, hajgko^ nyabban kellene ezzel foglalkozni. Az igazgatókat beszámoltatni a választó r pártfórumokon a Politikái Bizőttilg határozatának végrehajtásáról, ne f ^_e" mélyzetl vezetőket - bár azokat is lehet - de helyesebb a gazdasági vezetőket.' Az igazgatókhak meg kell követelniük, hogy a besotzott vezetőktől amikor számohkérik a-gazdasági munkát, számon kell kérni az utánpotlJg_ne^gr lését. Azon is öT~léhét gondolkodni, amikor jutalmazunk gazdasági vezetőket, aki nem nevelte a kádereket, akinek nincs utánpótlása annak ne adj unta jurr talraat. Ez olyan követelmény a vezetésnél, hogy aki ennek nem tesz eleget félmunkát végzett akár milyen jó munkát végzett is gazdasági területen. A személyzeti apparátus problémái. Ez olyan kérdés, amivel a pártnak allandóan foglalkozni kell. Először"is a pártszervezetnek kellene gondoskodni arról, hogy politikai rangra emeljék a személyzeti munkát, a személyzeti áppárátus tevékenységét. Nem engedni, hogy alkalmatlan vehetőket küldjenek 'személyzeti munkára. Több szemelyzetist kellene pártiskolára küldeni, s • akár miiven fájdalmas is. nem szabad az alkalmatlan elvtársakat ott Ni,ncs megoldva a személyzeti apparátus továbbképzése. A személyzeti eloadók/ a’vállalatnál akik a kádermunka volumenét végzik, ezeknek nincs szervezve Y tanfolyam. Érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy több vállalat összefogva ezeknek az elvfársaknak tanfolyaraot szerveznének. Ami a párt hatáskört illeti. Helyes a jelentésnek tendenciája. Nem szükséges minden vezető funkciót hatáskörbe venni. Én nem venném a csoportvezetoKet a pártszervezet véleményezési jogkörébe, vannak kivételek, de nem szükséges hogy oda tartozzanak. Az van a jelentésben, hogy káderfejlesztési terv. A Politikai Bizottság és a kormány határozata a káderféjlesztési terveket elvetette, helyette képzési terveket hozott, Kategórikusan van fogalmazva, \ hogy a kormányhatározat megjelenése egy évet késett és ez problémát okozott. | Igaz hogy késett, de ez a Politikai Bizottság határozata alapján késett. Mi | úgy Ítéljük meg, hogy ez nagy problémákat nem okozott. Jónak tartom a jelentést, meg vagyok győződve, hogy ha ezt a titkár elvtársaknak elmondjuk jól fogja segíteni a munkát. H Szapu elvtársnő: Az anyaggal egyetértek, reálisának tartom. Néhány helyen pontosítani kellene a megfogalmazást. Az alapszervi pártit tkároknak hatáskörbe vételével kapcsolatban. Az alapszervi titkárokat, vezetőségi tagokat a taggyűlés válaszsza meg, ők döntenek, előtte még a felsőbb szerv sem hagyja jóvá. A nem függetlenített titkárok száma kerületünkben lo6 fő. Ezekről minősítéseket készíteni nagyon nagy leterhelést jelentene, ezt a taggyűlés sokkal jobban elvégzi. A "védettsége" a titkároknak úgy kerül be a hatásköri listákba, hogy személyüket érintő kérdéseket csak a kerületi VB hozzájárulásával esz— közölhetnek. A munkásosztály helyzetének vizsgálatánál a legtöbb kerület jelentésében szerepelt a művezetők, csoportvezetők magatartása, politikai kiállása, emberekhez való viszonya. Ha ezt akkor leírtuk, ez a kadermunkara | is kivetíthető, hogy a hármas követelmény valamelyikénél probléma van# Közép-;, szinten politikai, emberi magatartás területén ténylegesen sok probléma van. Kovács elvtárs: Az anyagban leírtakkal egyetértek, jónak tartom. A túlzott véleményezési _ jogkörnek érzelmi, önállósági oldala is van. Biztos, hogy túlzott a középszintű vezetők hatáskörbe vétele, egyetértek ennek felttlvlzag^l^^ ^
