Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1969-08-14
--------------í - 4 - p ' Dr.Lázér László elvtárs: Az anyagot jónak tartom, jól tükrözi, azokat a problémákat, amelyek az életben is jelentkeznek. Egy kérdésre térnék ki. A szocialista elosztás elve a lo, oldalon van felvetve. Egyre differenciáltabb ez a probléma, egyre nehezebb ebben állást foglalni. Eddig volt egy arány, amit a centrális módszer- ; rel lehetett tartani. Ez az anány egyre jobban borul fel, egyre több ember vet fel olyan problémát, amit nehezen lehet megmagyarázni. Felvetették, hogy mi a jó abban, hogy egy dotált Tsz 7 ezer forintos jövedelmet biztosit tagjainak. Ha az iparban átlagbérszlnt van, miért nem mondjuk ki, hogy a mezőgazdaságban is mennyit lehet keresni, Sok ember felveti ezt a problémát. Ezzel valamilyen sikon kellene foglalkozni. I Lenkei László elvtárs: Az anyag megállapitásai túlnyomó részben helytállóak, helyesen tükrözik a valóságos helyzetet, Egy-két részkérdéssel kapcsolatosan vetnék fel néhány gondolatot. A 7, oldalon történt megállapítás "Akadnak, akik korunk központi kérdésének a kommunista pártok között fennálló nézeteltéréseket jelölik meg, és nem az imperializmussal szemben folytatandó harcot." Elég nehéz kérdés és elsősorban a párttagoknak nehéz megmagyarázni, a párt Iránti féltés tükröződik e megfogalmazásban. Nekünk jobban kell magyarázni, hogy miért az első és legfontosabb kérdés még a nemzetközi munkásmozgalom megteremtése előtt az imperializmus elleni harc. A Szovjetuniót érintő megállapítással kapcsolatban pozitívumokról és negatívumokról lehet beszélni. Sokan felvetik, hogy miért nem a Szovjetunió lépett először a holdra. Ebben a Szovjetunió iránti szeretet is benne van, ugyanakkor nem egészen helyes és lebecsüljük a meglévő problémákat amikor a 8. old. 2. bekezdésében Írunk. Nem egészen igy néz ki a kérdés. Nem merném állítani, hogy a kerületi lakosságnak túlnyomó többsége. Meg van az elég nagy szovjet-ellenesség országunkban, kerületünkben is. E megállapítás ne osökkentse ezzel kapcsolatos feladatainkat. A 9. old. 3. bekezdés. Lehetséges, hogy van ilyen tapasztalat is, de a mi tapasztalatunk arra mutat, hogy nem egészen látják igazoltnak még az egyszerű dolgozók a reformnak az eredményeit. Itt elég nagy propaganda munkára van szükség. Ha megnézzük a 11. old. az árképzés és életszínvonal kérdésében tett megállapításokat, ezt ennyire szétválasztani egymástól nem lehet. A közvélemény nem veszi tu— domásul az árképzés rendszerének megváltozását. Pesszimista a bekezdés utolsó ~ s°ra. Lehet optimistán megítélni azt a helyzetet amikor felfelé tendálnak az árak ? Lehet megmagyarázni, hogy az életszínvonal magasabb, akkor amikor az árak emelkednek ? Nemcsak agltációs munkánkban van hiba, ezt a kérdést mélyebben kell nézni. I ' Majorosi József elvtárs: I í Az anyagot jónak tartom, elfogadásra javaslom. A 11, old. 3. bek.közepén szó van arról, hogy a közvetett juttatások körét bizonyos szempontbői szűkül. Ezt magyarázza az anyag, hogy igen, vagy nem. A mi viszonylagunkban 1967-ben elértünk 61 millió nyereséget, amelyből 11 millió állt rendelkezésünkre közvetett és közvetlen juttatásokra. 1968-ban 67 milliót értünk el, abból 9 millió állt rendelkezésünkre, 1969-ben a 9o millió nyereségből lo millió Ft. jutott. Tehát 1967-ben több jutott közvetett és közvetlen juttatásokra, mint 1969-ben a 9o millió forintból. Ez nemcsak ránk vonatkozik, az ipar egészére fennáll. A megfelelő differenciáltságot el kell érilünk. A termelékenység a differenciáltságtól függ, a differenciáltság épp az elosztási rendszertől függ. Ezek a kérdések ma nincsenek megoldsa.
