Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1968-10-24
y- ----w*- 11 w 11 . ■■■ '■ ■■ 1 j ■ 1 '■ 1 » t 1 IJSEp v * - 6 -Nem kevés az olyan ember, aki névadó ünnepséget és templomi kérész- Y telőt is tart. Salgó elvtársnő: Amikor osztályunk foglalkozott ezzel a kérdéssel, nehéz helyzetbe kerültünk, s arra a következtetésre jutottunk, hogy valamiféle koor- Y dinációt kellene megteremteni kerületi szinten. Ennek kapcsán azt kell megállapítani, hogy nincs eléggé kézben ennek az ügynek irányítása, összefogása. A kerületi PB tudatformáló tevékenységének megszervezése is alaposabb volna, ha az ellenakciók megfelelőbben folynának, ha a ténybeli adatokat jobban látnánk, ki véna az információ rendszer is építve. A tanács, a rendőrség tájékoztatói jobban birtokunkba kerülnének. Jogos kérdés az, hogy a vallásos világnézet milyen mértékű Újpesten. Erre nagyon nehéz feleletet adni. Talán az egyházi adón keresztül lehetséges lenne. Nemcsak a műveltségben elmaradott réteg körében tapasztalható vallásosság, hanem az értelmiség, pedagógusok, tudósok körében is. Ha mi hatékony ateista propagandát akarunk folytatni, nagyon differenciált, nagyon felkészültfi nek kell lennie. Probléma mutatkozik a határozat ismereténél. Párttagjaink fejében nem elég világos az állam és az egyház viszonyának problematikája. A kulcs kérdést ennek a határozatnak nagyon következetes végrehajtásában látnám. Amikor a titkárok elé visszük megtárgyalásra, javasolnám, hogy az 1958-as határozatát, a PVB feladattervét is vegyék figyelembe. Az ifjúság kérdéséről. Számos iskolával beszéltem és megkérdeztük," hogyan értékelik ezt a befolyást. A vállásos gyerekek nagyon vigyáznak arra, hogy ne kerüljenek felszínre. Regős elvtárs mondotta, hogy divat a kereszt viselése. A MŰM intézetben is viseltek ilyet, de nen vallásos okból kifolyólag. Fokozni kell a pedagógusok marxista képzését és itt van nekünk sok feladatunk. A családi ünnepségekről néhány szót. Sok próbálkozás folyik e téren, ’ nehezen megyünk előre. Nem szabadna félni attól, hogy a küldönböző szertartásokba beleszámítanánk a külsőségek diját, ezzel lehetne a külsőségek színvonalát emelni. fi Tóth elvtárs: Amikor azt a feladatot kaptam, hogy a kerületben az egyházügyi megbízott feladatkörét is lássam el, akkor én nem ismervén a gyakorlacot megpróbáltam utána nézni a Fővárosi Tanácsnál, Az az eligazítás, amit kaptam a Fővárosi Tanács egyházügyi tanácsosától, valamint az e kérdésekről olvasott anyagok arró} győztek meg, hogy a szervezeti kérdésekben is van probléma, olyan eltolódás, amel^ lehetetlenné teszi sok esetben azt, hogy az ember hatásosabban tudjon tevékenykedni. Az állam és az egyház közötti egyezmény végrehajtása túlságosan központi kézben van. Az a szervezet, amellyel szemben kell nekünk bizonyos lépéseket tennünk sokkal differenciáltabb, sokkal önállóbban végzi a maga tevékenységét, mint az a szervezet, amely e szervezettel szemben áll. Tudjuk más gyakorlatból és ezer ténnyel igazolható, hogy a centrum vezetésben nagyobb a nehézségi erő, mint egy differenciáltabb szervezetben. A pedagógusokkal kapcsolatban. Nem tudok olyan esetet mondani, amikor rájöttünk volna, hogy a nevelői órákon, vagy órán kivüli foglalkozásokon idealista világnézetnek szószóléi lettek volna. Teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy sok olyan pedagógus van, mint amiről Salgó elvtársnő is beszélt. J | i
