Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1966-09-01

/■’ a ' va a p:

P'"1'- 4 - , ' ^ .

Egy évben egyszer szakcsoport értekezleten vitatjuk meg az ollenőrzó-4\ sek általános tapasztalatait, főleg a jó módszerek általánositásá- I | nak érdekében.

Az évek során a legtöbb kritikai megjegyzés az egyes tankönyveket, illetve a tematika egyes részeit érte. Általános vélemény szerint a kötelező foglalkozások időgazdálkodásában még nem találtuk meg ahelyes arányt az előadások és az osztályfoglalkozások között, pl. a filozófia iktatásában az arány az osztályfoglalkozások javára tolódott el. Ennek negativ hatása úgy jelentkezett, hogy nagyon fontos és viszonylag nehéz témák átfügó magyarázatára nem kerül sor, vagy a politikai gazdaságtan oktatásánál az “értéktöbblettermelés” vagy az "órtéktöbbletélosztás" témáinak előadás nélküli feldolgozása komoly gondot okozott. Megítélésünk szerint egy-egy bonyolultabb téma megértetéséhez az előadás nem nélkülözhető.

Az oktatási évek tanulsága szerint a IdLodott kötelező - főleg klasszikus - irddalnat a hallgatók többsége nem dolgozza fel.

^Tanulmányaikat főleg az egyetem által kiadott jegyzetre és az előadá_ sokra alapozzák. Véleményünk szerint a "kötelező irodalom" ireálisan nagy igényeket támaszt a.hallgatókkal szemben, úgy véljük, hogy gondosabb válogatással a mennyiségi igény csökkentésével elérhetnénk, hogy a valóban a nélkülözhetetlen kötelező irodalmat a hallgatók fel is dolgozzák.

Az egyetemi jegyzetek egyes fejezetei is kqmoly gondot okoznak, pl. nagy nehézséget jelent a dialektikus materializmus egyes témáinak feldolgozása. A filozófia történeti alapismeretékéel nem rendelkező hallgatók rendszerint nem tudnak megküzdeni•a filozófia történeti tényekkel, nevekkel agyonzsufolt anyagokkal. Sok kifogás merült fel a szocializmus politikai gazdaságtan tankönyvvel kapcsolatban is. .Vannak témák, melyeknek nyelvezete igen nehéz, jellege inkább "tudományos értekezés" ^mint tankönyv. Véleményünk szerint ."egyes helyeken a jegy- ) zet nem elég tankönyvszerű. E téren is történt fejlődés,, azonban a tankönyvek gyakori átírása sem hozta meg még a kellő eredményt.

Az előadások és osztályfoglalkozások színvonala kielégítőnek ért óke. 1- ’ hető. A hallgatókban'meg van a törekvés a marxista-lcninista világw nézet elsajátítására. Ebből adódóan oktatásunk fő didaktikai felada-ta, hogy a hallgatóknak rendszerezett világnézeti ismereteket adjunk.

A hallgatók fejlődésének fő előrelenditője a kollektívákon belüli egymásrahatás. A szabad légkörben zajló viták, s a viták - általában ~ megnyugtató;módon történő lezárása a marxista szemlélet kialakításának eszköze. Oktatásunkban nincsenek úgynevezett•"kényes kérdések"

A hallgatók egyes negativ jelenségeket nem kívülről bírálják, hanem a problémán belül megtalálják a saját helyüket is.

Jellemző az, hogy bizonyos kérdésekben "a hallgatóknak is igaza lehet”. Véleményünk szerint a hallgatók kielégítő módon sajátítják el a marxizmus három ágának legfontosabb kérdéseit és az anyaghoz kapcsolódó kispolgári és burzsoá nézetek bírálatát.

III.

Az egyetem tagozatának pozitív hatása kerületünkben már kezd realizá-1 I

, - ~ — J -------'wwmrr^ -h , * ■ ■■ ...... ... — — - i ■ ■■ ----------- -------------