Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1966-09-01

•' ' ' ' - -711 '.,■, - 1 &®i®; '■•>■/’. \ ' l •■ l ^ ' * — 2 — ■ Egyre jobban mutatkozik a Marxizmus-Leninizmus Középiskola as az ex­tern egymásra ópite ttségo. A középiskola: elvégzése után nagy szaraim kérik egyetemi felvételüket a hallgatók. Ezt a .IcJ-etőséuet ‘tér'vs •*■ rüen úgyis kihasználjuk, hogy a,gyengébb clokapzcttsagu part és gaz­dasági funkcionáriusoknál a középiskolát, az egyetem eloLuSzitojekant fogjuk fel. , Az egyetemről való kimaradás számszerűen az-elmúlt évek gyakorlata szerint szinte azonos. Pl. 1965/66i évben I. évfolyam 23 #, a Dl. évfolyam 13 %% a III. évfolyam 6 %. A kimaradás okát főleg az I. év­folyamon a követelményei okában es az elokopzc ttseg liianyaban latjuk. A rövid felvételi vizsga nem mindég ad képet arról, hogy a hallgató­­jclöltben meg van-e a kitartás a kezdeti nehézségek áthidalására. An­nák ellenére, hogy az előbbi gyakorlattól eltoroen xelveteli bizo _­­Ságokat hoztunk létre, melyben a kerületi PTO illetékes instruktorci 1- is’ résztvettek. A'kiraaradottak jelentős szama az I. felovi kollok­viumig nem jut el. Néhány esetben fordul elő, hogy a tanár javaslatá­ra a középiskolára kérjük a felvételét, hogy az alapismereték megszer­zése -után ismét kérje a felvételét az egyetemem,. , .' /"* A II, és III. évfolyamon a lemorzsolódás egosz más tc-rmoszetu. Ezek többségében nem is tekinthetők kimaradásnak, mert vagy évhalasztást kért és kapott, vagy munkahely, illetve lafcasváltozas miatt más ke­rületi tagozaton folytatja tanulmányait, stb. Következésképpen, akik az első évfolyamon, az első féléven sikeresen túljutnak, azok .igye­keznek a lehetőségek szerint végigjárni az egyetem három évfolyamát. Jelentős fejlődési tendencia észlelhető a hallgatok cloicopzettsage és általános műveltsége szempontjából. Ennek eredményeképpen a tan­anyag átvétele és megértése évről—évre javuló színvonalú. Az elért fejlődés ellenére még mindég tapasztalható, hogy a hallga­tók -egyre kisc-bb - része nem tanul rendszeresen, főleg csak a beszá­molókra, vizsgákra készülnek. A tanárok cgyrósze ritkán el az aktivi­­'Ktzálás direkt módszerével, ezért minden osztályban kialakul egy tíz­> 1 tizenkettő hallgatóból álló kor, akik aktivan és kedvvel vitaznak, ‘A*,viszont néhány hallgató alig-alig szólal meg. Ugyanakkor szinte I W ^ ^általánosítva lehet megállapítani, hogy a beszámolok!a, vizsgákra 15 ijralaposan felkészülnek. Ezt bizonyítják a jó vizsgaercdmonyek, amelyek : reálisnak mondhatók, többó-kevésbé helyesen tükrözik a hallgatók ; felkészültségét. vAy Az évfolyamokon nyolc-nyolc osztály /kivétel a III. évfolyam, hét 7/ osztály/ működik. A hallgatok osztályba sorolását nagy gonddal végez­ve zük el. Fő törekvésünk az, hogy a lehetőség szerint azonos általános műveltségű és érdeklődésű hallgatók kerüljenek egy osztályba, /pl. orvos, jogász, kutató mérnök, vagy pedagógus, kulturális területen • dolgozók, vagy a közvetlen üzem irányításában résztvevő mérnökök, stb./ Az idén először hoztuk létre, főleg párttitkárokból álló osztályokat, valamint KISZ vezetőkből önálló osztályt. Az ilyen összetételű kollek­tíva lehetővé teszi a tematikus anyagon belül az intenzivebb part és gazdaságpolitikai anyagok beépítését. A tanulmányi fegyelem bár javult, de a - kötelező foglalkozásokon - a hiányzók száma, főleg az előadásokon nagyobb, mint az helyes vol­na, /kb. 2o-25 % / több Ízben komoly erőfeszítéseket tettunk a fegye­len javítására, az gpedmony nofj csak kis njrtJkoGii jelentkezik, xoleg adminisztratív rendszabályok hatására. I I f i’ AA' I f —— ■ ■ ■ . J

Next

/
Oldalképek
Tartalom