Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1964-10-15

? — 1 — i ■— KJ ' ■ 1111 J ■ 1 » f ■. ''■■■rató;■■•'■•■ tó;toi7tótoYil^i|Y;Yrto'"tó " 7 : , • \ í ' - ' ' - - 1 5 í "- 7 v i I : ■ ; .- ■ , ,;,:■ , ' . - [ — lo — Van hatáozati javaslat az anyag végén. Az a véleményem, hogy vannak ugyan tapasztalataink, de ezek kevesek ahhoz, hogy ily©n. plénum elé odaálljunk. Véleményem szerint inkább csak kerületi titkári értekezleten kellene megtárgyalni. Dienes elvtárs: Jelentőségében rendkivül nagy, A lehetőségeket nézve akkor szo­rosan az mellé kell zárni, ami a gyártás-szervezés, gyártmány­fejlesztés lehetőségéiből adódik, . , j Azt sem kell mondani, hogy nagy dolgokat kell csinálni. Mégis általánosságban azt lehet tapasztalni, hogy ezek a kérdések az üzefaek tevékenységében nem igy néz ki.Nagyon helyesnek tartom azt, amit Kovács elvtárs mondott, de ami e mögött van nagyon sok. Érezték ezt a jelentés készítői is, mert lényegében ez a jelen­ül tés arra jó, hogy általános képet kapjunk, hogy a kerület üzemi­ben hogyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Mivel rendkivül bonyolult, úgy gondolták, hogy csak ezt az alta­lános helyzetet hozzák, ez is képet mutat arra, hogy hogy állunk ezzel a kérdéssel, ha számszerűen, megfoghatóan nincsenek is erre utalások. Azokon a helyeken xs, ahol már foglalkoznak ezzel a kérdéssel ott sem elég mélyrehatóan, elég alaposan. Egyik probléma az, hogy szemléletünkben nem szívódott bele, hogy minden gazdasági döntés mérlegeléssel szülessen meg, gazdasá­gossági mérlegeléssel. Sokszor egy célt nézünk ós annak elérésé­re történnek intézkedések. Ha végignézünk az üzemek területén meg lehet mondani általában, hogy ésszerűtlen módón vannak kiír­va a termelési folyamatok. Az izzólámpában nincs sok alkatrész, de több kilométert vándorol ez az alkatrész. Lehet ez gazdasá­gos ? Nyilvánvaló nem. Amikor javítani "'ke 11 szembe találja ma­gát azzal a kérdéssel, hogy sok pénz kell és lehet javítani, fa Ha megnézzük alaposan, kiderül, hogy számos folyamathoz nem kell sok pénz, az üzemnek megvan a maga ereje, hogy azokon a körül­ményeken javítson. A belső anyagmozgatás nagy költségeket emészt fel. Meg kell határozni azt, hogy a kérdéseket hogyan, mimódón lehet értelmesen megoldani, oda hatni, hogy legyen megfelelő gazda­sági szakember aki tudja, hogy ezeket a kérdéseket hogyan lehet megfogni, hogyan lehet eredmenyesen tevékenykedni. Nem tartom helyesnek, hogy az általános sémák sok nehézségbe ütköznek, prob­lémát okoznak. Elkezdtünk kísérletezni a munka sx pszhiológiai kérdésekkel és sok olyan problémára világítottunk rá, amit eddig rosszul csináltunk. Gyöngyösön, ahol a munkaerő helyzet lehetővé teszi megpróbáljuk az alkalmatosságot is figyelembe venni. Ott a munkaerő helyzet lehetővé teszi, hogy úgy irányítsuk a munkaerőt, hogy fizikailag megfeleljenek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fluktuáció lénye­gesen kisebb és a termékek gazdaságossága, minősége felé is olyan eredmények vannak, amelyek leelőzik a pesti sokéves gya- ^ korlattal rendelkező .dolgozók tevékenységét. Az ügyrend, ügymenet kérdéséről szeretnék beszélni. Azokra a munkafolyamatokra építsük az ügyrendet, amelyek vannak. Az ügyrendtől kevésbé lehet várni, hogy visszahat a munkafolya­matok javítására, } § f 7 ■ J

Next

/
Oldalképek
Tartalom