Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.9.a/4)

1964-01-09

'"SÍ felMte*' ■■ ■tk-y-,■ '■■?'■■ -’.■' ■'■ v" ■ f (­­< • ■■'■ " -• *•■ ' / ■ . ■; •. '■'.; 1 ' * ' . * * Wi •■• •$& ■»,£ . ■ 3» PW4B '**■'■. ‘ ’ ] ”" * *3 V - r", * ’ 7 Mft.v.U ÉV ] :i üa -11 • 3**' ’ — 5 *•- - 1/ - jt ■ IP r; 'te \'. Az üzemi agitációt nem leheti csak elszakítani és elmondani, hogy h termelj többet, jobban élsz, amely igazság, de el k©xX mondani, hogy hogyan termeljen többet, milyen termékekből ter­meljen többet, , Agitációs Bizottságunka 1964-es tervek alapos felmérése alap­ján üzemenként népgazdasági szempontból rendkívül fontos feladat kiemelésével politikai, agitációs érveket, szempontokat kell kidolgozni módszerében is, amivel segítséget nyújtunk az üzemi Pártbizottságoknak, , y _ Ugyanakkor ha azt akarjuk, hogy 1964-es gazdasági év fo fela­datai minden szinten, elsősorban üzemi szinten gyakorlattá/ váljanak ki kell olyan módszert is dolgozni, amely lehetővé te­szi az agitációs munka gyakorlati megvalósításának ellenőrzé­sét, helyszíni segítségadást, méghozzá konkrétan. Figyelembe kell venni, amit Lajtai elvtárs és több elvtárs is felvetett, a differenciáltság kérdését. Ha az üzemek felé igy agitálunk és a fő kérdés a gazdasági szer-j vező munkában egyes gazdasági feladatok megvalósítása, akkor mini den réteget ebbe a munkába kell bekapcsolni. Másik a demokratizmus- a centralizmus érvényesülése. Ha mi az 1964, évi gazdasági terveket, fő feladatokat nagyon jól akarjuk megvalósítani és tudomásul vesszük, hogy a tervek megvalósításához sem beruházás, sem létszám nem áll rendelkezés­re, jelenleg kifejlődött demokratizmus fenntartása mellett el­sősorban a centralizmust kell erősíteni. Azok a kérdések, amelyek felvetődtek mutatja, hogy a dolgozók az üzemi demokratizmus kérdését elég jól értik, ugyanakkor a centralizmus és a kötelességvállalás kérdését nem nagyon. Gyakorlatilag azt jelenti, hogy a demokratizínus és centraliz­mus között az üzemben a politikai agitációnak megfelelő össz­hangot kell biztosítani, hogy a centralizmus fokozottabban® ér­vényesítése mellett a fő feladatok megoldására tudjunk mozgo­­sitani. Nem helytelen, ami az üzemi ggitációban Lajtai elvtárs ^ részéről fölvetődött a differenciált munka a tömegszervezetek­kel kapcsolatban. Ha nézzük a szakszervezetek munkáját bármilyen területen a szak­­szervezeteknél általában elmondható, hogy jól fejlődött, de ebben benne van, hogy elsősorban érdekvédelmi feladatokat old meg, másodsorban a munkaverseny, amelynél nem is annyire a fő feladatok, tartalmi munka érdekli, inkább a számszerüség. Jelentkezik olyan probléma, hogy nincsenek megfelelően koordi­nálva ezek a területek. A pártszervezetek munkájából hiányzik a különböző területeken működő tömegszervezetek irányítása, fő feladatra való irányítása. Másik gondolat, amit felvetnék, amiről a határozat is beszél, ez! a szemlélődés kérdése és a kérdések általában történő felvetésé­nek kérdése. Nekünk a pártmunka területén a gazdasági szervező munkában arra kell törekédni, hogy a pártszervezetek ne regisztráló tevé­kenységet fejtsenek ki. Menetközben a pártszervezet teljes egészében fogja össze a társadalmi erőket, néhány fő kérdésre koncentrálva vigye előbbre ezt a munkát. A másik dolog a kérdések un. általában való felvetése, A gazdasági kérdésekhez csak konkrétan lehet hozzányúlni és a konkrétságnak érvényesülni kell a termelési agitációnkban is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom