Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1963-02-07
: . - ■ ;V;P': .. ' 1; ' ■ ’ * Kiegészítés: Erdei elvfeárs; A jelentés elkészítésének technikai ás egyéb vonatokozásában néhány gondolatot szeretnék elmondani. A vizsgalat időpontjában a pártbizottság 23 tagja személyesen megkerestek a szocialista brigádokat, elbeszélgettek a vezetőkkel, ta| “ gokkal, annak az üzemrésznek szakszervezeti, párt és Kisz vezetőivel, felszinre hozták azokat a jelenségeket, amelyeket a brigád tag— f . 0ai felvetettek. Minden pártbizottsági tag jelentést kéézitett. Jelentésünk elkészítésénél ezekre támaszkodtunk egyrészt, másrészt a pártbizottság jegyzőkönyveire, szakszervezet, Kisz szervezet jegyzőkönyveire es tapasztalataira. Az elmu/t hét szombaton kibiővitett VB ülésen tárgyaltuk meg a jelentést, | Az üzemi fluktuáció kérdése. 1961-ben vállalatunktól kilépett 373 dolgozo, belépett 417 dolgozó. 1962-ben 481 dolgozó lépett ki és 643 dolgozó lépett be. Ha durván akarom viszonyítani, akkor azt mond- í 0^ hatom, hogy 1962-ben üzemünk dolgozóinak fele kicserélődött. Voltak olyan ellentmondások is, hogy egy néhány területen a gazdasági vezetes lemondott olyan dolgozókról: , akikről úgy érezték munkája nagyobb értékű, mint amennyi bért kap. Ismeretes, hogy 1962-ben a külső szerelés létszámát 1961-hez viszonyítva háromszorosara kellett emelni. 12o főről 360 főre. Az ide aramló munkaerők 3 lő területről jöttek* Közvetlenül a munkaerő gaz— £ dalkodasról, a bányászatból félszabadult munkaerőkből, nem kis része f büntetőtáborból jött. Igen sok probléma merplt itt fel a munkafegye- í lem kérdésében. Nagyon elgondolkodtató ez a hatalmas szám es nekünk nagyon sok tennivalónk lesz, hogy ezt alaposan elemezzük. A másik ilyen jellemző-vonás, amely a programszerük ég megsértésének egyik mercéj® lehet a túlórák felhasználásának kérdése. Ha vállalati szinten nézzük maga az elv, amelyet a kormány előir nincs megsértve, azonban a felhasználás módja, az üzemenként! felhasználás súlyos képet mutat. Túlórát többségében felhasznál a forgácsoló és a szereIde. Úgy megszokták ezek a dolgozók a túlórát, hogy bérnek tekintik. Van a túlórának másik vonása, ami nem jellemző, de van rá tapasztalat. Egyik, másik területen visszafogjak a termelést a túlóra reményében. adó^0 ?eieít f961-ben 1 millió 7oo ezer forint volt, ebből 741 ezer forint terült meg, a többi a nyereséget terheli. Intjük, hogy 1961-ben a teljes termelési értékhez viszonyítva o,23 százalék a munkából eredő selejt, 1962-ben o,26 százalékos Az anyagból eredő 17 százalékos. Ez csökkenést inukat 1962—hoz viszo- I nyitva, I * f2rÍáG|2lóban az átlag teljesitmeny 116,8 százalék volt, ÍSiSforaber ^.2o Ft. Visszahúzó érőként jelentkezik a balesetekből adódó munkakörök kiesese is. Ha számszerűen nézzük azt mondhatjuk, hogy 1961-ben 83 baleset következtében több mint 1 millió forint termeles kiesest okozott a vállalatnak. 1962-ben 124 baleset 224 munkanap kiesest, 1 millió 800 ezer forint termelés kiesést okozott. meS^gyaltuk a gazdasági vezetőkkel, szakszervezettel, KISZ szervezettel, titkárokkal. Javasoltuk, hogy az üzemünk Mrmelj területén baleset fordul elő, a Saadasáöi a Sárt roppgyulósen, csoportom beszélgetésen a dolgozókkal értékeljele IcjL# A szocialista brigágok vizsgálatából egy néhány olyan vonást, ami az adagban nem került be. 23 ilyen jellegű brigádunk van. Az asztalos műhely szocialista brigád tagjai mindenki maga szállította maga részére a. fát, összeült a brigád, megtárgyalta és most intézményesen
