Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1963-04-18
Ebből következik az, hogy nem helyeselhető, az a dolog, hogy egyes gyártásra kerülő téMkhál különböző prémiumokat verekednek ki, amikor a megállapított árban már a gyári haszon is benne van. A másik az bizonyos szemléleti kérdés, a kutatók, gazdasági vezetők szemléletének megváltoztatása. Felvetették az ujitások problémáját. Az anyag foglalkozik olyan kérdéssel, hogy a kutatóintézetekben van olyan szemlélet, hogy Magyaországon magasszintü kutatást végezni nincs sok értelme, mondván, a vállalatok technikai felkészültsége és automatizálása nem teszi lehetővé, hogy magasabb kutatást folytassanak. Amikor mi arról beszélünl, hogy a kutatások erdddényét, gyakorlati bevezetését akadályozza az üzemek technikai, technológiai fejlettsége, itt bizonyos szemléleti kérdésekkel állunk szemben. Az ilyen szemlélet jó bizonyitványt ad ahhoz, hogy csak olyan kutatásokkal foglalkozzanak, amely általában komoly pénzt jelent. Nem mondom, hogy általános jelenség, de mivel ilyen jelen^ seggel találkozunk, eppen ezért ezzel a szemlélettel szemben a párt** szervezeteknek fel kell venni a harcot. A 18 év alatt kormányunk igen sok milliárd forintot fektetett a különböző üzemek fejlesztésére. Uj üzemeket hoztunk létre, minden lehetőség megvan es államunk megad minden lehetőséget, hogy különböző kutatási témakörök gyártásra kerüljenek. Ha szemleletileg előbbre vagyunk, amely a _ gyártó üzemekre is vonatkozik, nyilvánvalóan egy sor olyan témakor, amely lezárt sokkal hamarabb kerülhet sor gyakorlati megvalositasára. A másik a szellemi erővel függ össze. A kutatóintézetek fiat tál és idősebb szakemberekkel szépen rendelkeznek. Úgy latjuk legnagyobb probléma az, hogy minden kutatóintézetben es minden területei;, ahol kutatók vaunak vannak nagy érdemekkel emberek, akik a regihez való hivatkozással egy kicsit elnyomják a rendkívül tehet- i séges, sokoldalúan képzett fiatal embereket. Itt is adódik a partszervezetnek olyan feladata, amelyet felsőbb intezkedesek nélkül a ’ helyi politikai erők összefogásával - ha nem is egeszen helyere -de jobb irányba lehet terelni. Az üzem és kutatóintézetek kapcsola/""s ta. Nem lenne nagy bűn, ha a kutatóintézetek pártszervezetei egyegy fontosabb tornakor lezárása után felvenne a kapcsolatot a termelő üzem pártszervezetével, egyeztetnék a dolgokat kölcsönös tájékoztatás után elesegiténélc, hogy a tématerv megvalositasra kerüljön. Persze van egy esomó olyan kérdés, amelynek eldöntését mi nem tudjuk vé, rehajtani, ezek közé tartozik az évente lezárt kutatások értékelésének meggyorsítása. Mi ebben a kerdesben konzultálhatunk a Bp-i Pártbizottság Ipari osztályával és felkérnénk a Bp-i Pártbizottságét, hogy vizsgálja meg ennek a területnek problémait, hogy a kutatóintézetek időben kapjanak tájékoztatást, Fajszi elvtárs: Megítélésem szerint a dupláját lehetne ezekből az intézetekből kihozni ha fi yelembe vennénk a különböző adottságokat.^Teljesen^ képtelenségnek tartom, hogy állami pénzen, állami eszközökkel neki áll kut&tnij létrehoz szabadalmat es a pénzt zsebre teszi# Itt $js&k| arról van szó, hogy a kutatointezeteknel kidllgozott dotálási rendszer nem felel meg a követelményeknek, pontosan ki kellene^ dolgozni bizonyos mérési rendszereket, amellyel az egyes tudományos* kutató munkát mérni lehet. Megnézni, hogy x kutató, vagy y ku- _ § tató csoport hány milliót tett le a népgazdaság szamara. Megallapi-| tani az áapfizetését és az alapfizetésből ki kell kalkulálni, hogy s mennyi jár neki abból. L —— 1.-<4Í|p fc—...........................................- - - - - - -- - -...................................................— - — - --------------- -- - -....................■ —
