Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1963-11-14
■■■— I !r 1 ' s ' | — 11 — Koop elvtársi Az anyag számunkra is nagyon jelentős volt, örömmel vettük, amikor a pártbizottságtól is megkaptuk az értesítést, mert Budapesten csak a második kerület, aki hozzá mert ehhez a kérdéshez nyúlni. Jónak tartjuk ezt az anyagot, különösen az első két fejezetét, amely elemzi az iskolai élet demokratizmusának helyzetét és nem is volt különösebben szükség a következő részre, ahol az oktatási reformmal próbálja még külön kapcsolatba hozni. Egy-kót kérdéshez szeretnék konkrétan hozzászólni. Az anyagban irják, hogy az iskolai élet demokratizmusának feltétele, hogy megfelelő légkört biztosítson. Ez helyes, ez az egyik feltétele, de még egy feltételre szeretnék rámutatni, ami azzal fogalmazható meg, hogy az iskolában demokratizmusról beszélhessünk, hogy ez kibontakozhasson a pedagógusok körében te bizonyosfokú elvi, politikai felkészültségre van szükség. Miért hangsúlyozom ezt ? Amikor a pártszervezet munkájátfc, tevékenységét vizsgálják, ott megállapítják, hogy a pártszervezetekben, parttagok körében nincs meg az a bizonyos felkészültség. Milyen helye lehet az iskolai bizottságiknak, tanácsoknak, amikor ott a pártszervezet. Tulajdonképpen, amikor a szakszervezet tavaly kiadott anyagokat és beszélt az iskolabizottságokkal, egyszerű célkitűzés volt, hogy a pártszervezeteknél most már szélesebb körű mag alakuljon ki minden tantestületben. A baj az volt, hogy nem abban az irányba hatott, ami fő feladata lenne. Fő feladata mi lenne, helyesen fogalmazták meg az elvtársak, hogy a tantestületben az őszinte, bíráló légkör kialakuljon, ezen keresztül jussunk el az eszmei, politikai pedagógiai egységig. Tehát a demokratizmusnak célja a teljes egység, amiről az előző években beszéltünk es most igy beszélünk, hogy demokratizmus. Ennek kibontakozása, módszerei nem kiforrottak, nem kialakultak, f jogos a bírálat, hogy nem tudunk a magunk részéről sem módszerbeli segítséget adni. Szeretnem elmondani, hogy milyen problémák vannak itt. Az iskolai reform törvénynek végrehajtási utasításában tisztázatlanok a hatáskörök. Amit nem tudunk előbbre lépni a hatáskörök tisztázásában, amig a reformtörvény végrehajtási utasítása nem jelenik meg? addig az igazgató, oktatási osztály részéről is bizonyos nehézségek adódnak abban, hogy milyen mélységig lehet nekünk a demokratizmus útjára lépni. Ehhez kapcsolódik az igazgató, igazgató helyettes valaszthatóságának kérdése is. Beszélhetünk erről, a jövő útja feltétlenül ez lesz, de ez megint azt követeli, hogy a pedagógusok fejében az eszmei, politikai egység hogyan alakul ki. A pártszervezet munkájával kapcsolatban. Az anyag erősen felveti a nehézségeket. Szeretnék emlékeztetni az 196o. novemberi Bp—i PVB. határozatra, amely a pedagógus pártszervezetek tevékenységét körvonalazta, meghatározta a tennivalókat, ez a határozat jelenleg is érvényben van. Nagyon helyes lenne, ha ezt a határozatot elővéve a titkárokkal, akik valószinüleg 196o. óta kicserélődtek felfrissíteni és felújítani a határozatot. Látjuk a nehézségeket és 1964— január, áprilisig terjedő időben kétszer két hónapos speciális pedagógus párttitkár tanfolyamot rendezünk teljes függetlenseggel. ________________________________ j I
