Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1961-02-09
—" ................... F". rá'rá re . . < '- 3. - I talanok,elsősorban termelő eszközeik nem korszerűek, ezen felül . kevés szövetkezet rendelkezik olyan központi üzemházzal, melyben a termelés teljes folyamata elvégezhető* A szövetkezetek megalakulásuk után működésüket a belépő kisiparosok helységeiben kezdték meg és ezért műhelyeik területileg széttagoltak.A termelő részlegek egymástól távol fekvése a termelés intenzitásának rovására megy,az anyagmozgatás és üzemfenntartás költségei megnőnek,és esetleg a gyártási idő is hosszabb a szükségesnél* A P.B.szept.20«-i határozata következtében a szövetkezetek foglalkoztak a hiányosságok felszámolásával-Ennek kapósán az Újpesti Műszaki Faáru Ktsz eddig két,egymástól távoleső gépi megmunkáló üzemet tartott fenn.Ezeket ez évben összevonták,és egy ^ helyre telepítették.Az igy kialakított uj gépterem sokkal nagyobb, termelékenységgel,nagyobb mennyiséget és olcsóbban termel. Ugyancsak a P.B.határozata után az Újpesti Ruházati Ktsz bevezeti a csusztatásos szalágrendszert,-konfekció részlegében.-Faipari vonalon a Jövő Ktsz szintén a szalag-gyártási módra tér át. Megnehezíti a P.B.határozat végrehajtását az a tény, hogy egyes Ktsz-ek olyan széttagolt műhely hálózattal rendelkeznek, melyen osak lényeges helységjuttatással lehetne segitenioPl.a Sütőipari Fafelszerelés Ktsz 11 különböző helyen,-a Bútorlapgyártó . Ktsz 7 helyen,-a Szikra Asztalos Ktsz 4',-az Ujp. Műszaki Faáru Ktsz szintén 4 részlegben dolgozik.A két osökkentmunkaképességüeket ^ foglalkoztató Ktsz szintén egymástól távoleső üzemrészeket tart fenn,-mert ezek az ellenforradalom után alakultak és a kerületi tanács csak a felszabaduló helységeket tudta részükre biztosítani. A Raktárak zöme rendszerint az üzemtől távoleső részen, vagy más területen fekszikoEz a tény nemcsak az anyagmozgatás költségeit növeli,-de kifogásolható a társadalmi tulajdon védelme szempontjából is. lórezés^li^norgi^ A szövetkezetek bérezési formája jelenleg: a teljesítményhez kötött darabbér, illetve időbér. Legtöbb szövetkezetben még a régebben megállapított és többször kiigazított normával dolgoznak,—kivéve az Újpesti Ruházati Ktsz—t,ahol a határozat megjelenése után uj, haladóbb normákat dolgoztak ki.Az egyedi darabok gyártásánál az előkalkuláció egyben a gyártmány előállításához szükséges munkaidő felmérését is tartalmazza. A széria gyártásnál a termékről műszaki leírás, a rendelő rajza,-esetleg müveletterv áll rendelkezésre. ^
