Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.9.a/4)
1958-12-18
astt '• ' * ; ■ ; -.—-'.ra . -vi ra- -• 1 .róii*.*,,, 1............................ ■ ■' V '' 1 j fy ■ • . ... i tg| ff f;;*; ... . - ‘ # ^ fa,- 2 -fi t* *» 0 II. NAPIREND. 0 •> SZÜCS: A jelentést kiegészíti: Határozati javaslatot azért nem tér" et".‘"r" jesztettek elő, mert a Titkárság határozatát továbbra is vezér elvnek tekintik, nem tekintik befejezettnek, vonatkozik a további munkájukra is. A határozat végrehajtását a jövő félévi munkatervbe is beépítették. A jelentésbe az Egyesült Izzó Pártbizottsága az üzem egy évi politikai éa gazdasági munkájának alakulásáról ad tájékoztatást a kér.. Pártbizottságnak. Kérdéseket tettek: Andrásfi, Lajtai, Szatmári, Vighné, Róvainé, Szávó, Nagy Mária elvtársak. 1./ Milyen hatással van, hogy a könnyű vezető beosztásba sokszor idegen helyről hoznak erőket. 2./ A pártszervezetek mikor végzik a párttagok közötti pártmunkát. 5./ Az Izzó PB-a hogyan befolyásolja az üzemi dolgozók előlépt« Ct 0 S (á 1* • 4./ Van-e a határozat óta az önköltségcsökkentés területén változás a .legfontosabb termékeknél, milyen elképzelések 5./ vannak. Az Izzó PB. hogyan foglalkozott a különböző nézetekből adódó kérdésekkel, taggyűléseken visszatórtek-e erre. 7./ A tömegszerve áss tek milyen segítséget adtak, hogy a helytelen nézeteket fel tudják számolni. 8./ A KISZ-en belüli nacionalista nézetek mennyire súlyosak, milyen segítséget ad az üzemi pártbizottság. 9./A nő dolgozók helyzetét statisztikában kellett volna értékelni, hogy a Titkárság határozata óta milyen változás árit be ezen a téren, milyen a fejlődés. 10./ Az alapszervezetek vezetősége oe lett e vonva a határozatok ismertetésébe, mert fél óv előtt még ez nem történt meg. 11./ A régi hagyományokat hogyan kutatják fel. 12./ Milyen a nők egyenjogúsága,'milyen a nőtanács pártirányitása. A szakszervezet hogyan dolgozik együtt a Nőbizottsággal, sikerült e a nőket ás a pártonkivüli tömegeket bevonni. A vállalati szociális juttatásokkal tud-e a pártalapszervezet agitációt kifejteni. 13./ Sikerült-e a termelés pártellenörzésének kiterjesztése az alapszervezetekre, az alapszervezetek vezetőségei átfogják*® a saját területükre eső feladatokat. 14./ Sikerült-e a gyáregységen belüli párttagokat ós pártonkivüli dolgozókat bevonni a termelés végrehajtásába. 15./ A gyáregységi pártmunka hogyan néz ki, pártnapokon milyen kérdéseket vetnek fel, felvetnek-e elvi téves nózetket is? 16./ Hogyan néz ki számszerűleg a 6. oldalon felvetett kérdés, a megkétszeLeződött technikus szám? 17./ A szovjetellenesség kérdéséről a jele ütésből nem derült ki, mit/ tettek a téves elvi nézetek tisztázására,milyen konkrét elképzelések vannak, sas rveztek-e vitákat és sikerült-e eredményeket elérni. 18./ A tömegszervezetek kommunista csoportjai megalakultak-e és hogyan dolgoznak. Az üzemi Tanácson belül hogyan néz ki ez a kérdés. I! i J I
