Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1983-04-07
lőtt a helyzet. Valóban sokkal jobban képzett gyerekeket kellene kibocsátani az iskolákból, de 38-40 fős osztálylétszám mellett ez képtelenség Az uj iránt fogékonyak pedagógusaink A vezetők Tlife helyzetét megnehezíti, hogy az^önálíó gazdálkodást nem decentralizálják, hanem centralizálják. Az anyagban a szakszervezettel kapcsolatos feladatokkal egyetértünk. Évek óta figyelemmel kisérjük a dolgozók élet és munkakörülményeit. A lakáskérdés nagyon feszitő gondunk. Évente átlagban 60 megoldatlan lakásügyünk van. Ebben a Fővárosi Tanács is próbál lépéseket tenni és enyhíteni a helyzeten. Csizmár Gábor elvtárs A KISZ kerületi Bizottságának kezdeményezésére a középiskolai KISZ szervezetek sajátos mozgalmi módszerekkel vettek részt egyrészt ys az iskolai tanulmányi munka tartalmi megújítása, másrészt az iskolai nevelési-oktatási feltételek javításában. A fővárosi, sőt országos szinten is elismert és kiemelt kezdeményezések közül az egyik legeredményesebb mozgalmi munkaforma a tanulmányi egyéni vállalások rendszere volt. A hosszú ideig KISZ-es szervezésben folyó munka során a tanítási órák előkészítésében és lebonyolításában tömegesen vállaltak konkrét megbízást a KISZ-tagok; az iskolai szemléltető eszközök, kísérleti kellékek korszerüsitésében, felújításában, újak készítésében társadalmi munkával vettek részt a diákok. A folyamatos kezdeményező szerep jellemzte a középiskolai KISZ szervezeteket a tanítást kiegészítő szakkörök, érdeklődési körök kialakításával. Ugyanakkor tapasztaljuk, hogy az órán kívüli nevelőmunkában az elvárhatónál kisebb jelentőséggel bírnak ezek a nevelési formák. Az elmúlt években a kózépsikolai diákkörök, szakkörök működésében általánosítható tapasztalatok voltak: kevés a művészeti jellegű oktató szakkör, közösség; kevés a hobby jellegű csoport; nem érvényesül a diákkörök, szakkörök, érdeklődési körök esetében az önkepzőköri jelleg stb. Ehhez hozzájárult, hogy szűkös anyagi lehetőségek állnak rendelkezésre, nem sikerült yy biztosítani több kezdeményezés esetében a hozzáértő személyi feltételeket. Mindezek alapján a szakkörök, diákkörök néni mindig felelnek meg a középsikolai diákok igényeinek. Az elmondottak alapján szükségesnek tartom konkrétan megfogalmazni a feladattervben a középiskolák felé az órán kívüli nevelőmunkába a diákkörök, szakkörök továbbfejlesztésének feladatát. A politizálásra, a közéletiségre nevelésben az elmúlt években ellentmondást tapasztalunk az iskola és a KISZ között. Sokszor találkozunk azzal a jelenséggel, hogy ha a KISZ a diákokat közéleti szerepvállalásra, a politikai munka alapvető fogásainak elsajátítására, a demokratizmus gyakorlására neveli és ösztönzi,- ugyanakkor az iskolák állami vezetéséből, pedagógusaiból ellenérzést, nemtettszést vált ki. A "tanulmányi információs rendszer" bevezetésével próbálkoztunk a középiskolákban, melynek lényege, hogy a diákok kollektíván véleményezik az iskolai nevelő-oktató munkát, annak módszereit és hatását és adjanak javaslatot a továbbfejlesztésre. Az eltelt idő alatt nem sikerült - a Berzeviczy kivételével - a többi középiskolában az iskolák állami vezetőivel, pedagógusaival elfogadtatni ezt a mozgalmi munkaformát. Az ellenzés hatására a gyermekek nem vállalták a véleményezést, bátortalanok lettek, s igy elhalt a kezdeményezés. A középiskolákban az iskolai demokratizmus nem fejlődött a határozat által kívánt mértékben. A középiskolai de-I % , I fi. fíriiruTiu iííüíW
