Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1979-12-11
fÍsHBmHÍ MBMWK?: MHH HHk A kerületi iparvállalatok termelés növekedése teljes egészében a munka-termelékenység növekedésének eredménye. Az év folyamán a fizis ~ "" 11 * kai létszám 2,3 %-kal csökkent, mig az alkalmazotti létszám az- a népgazdasági terve elvárásainak megfelelően - a nem rubel export növekedése lényegesen meghaladja ja^rubel elszámolású kivitel növekeését. A nem rubel elszámolású kivitel várhatóan 16,7 %-kal növekszik, mig * ’ KOSIHHP^' a rubel elszámolású export várhatóan 4,8 %-kal növekszik. A nem ru■" tv pyii bel elszámolású kivitel a tervtől néhány százalékkal elmarad. A rubelkivitel az 1979. évi terveknek megfelelően alakul. Nagyon komoly előrelépésnek számit, hogy a nem rubel kivitel dinamikus * —-— növekedése mellett a dollár import nwflygéffa megközelitőleg azonos f &z 1978 évivel. Ezt az eredményt azért értékelhetjük jónak, mert olyan v • viszonyok között tudták iparvállalataink 1978. évi szinten tartani az importot, amikoris az importárak jelentősen emelkedtek és a többletexportnak, amely a kerületi iparban keletkezett viszonylag jelentős importigénye volt. Hogy ezt a poáitiv eredményt a kerületi iparvállalataink magukénak mondhatják ebben döntő szerepe az importtal való racionálisabb gazdálkodásnak^,,valamint a központi intézkedéseknek tulajdonítható. A központi import korlátozásokkal kapcsolatosan azonban meg kell jegyeznünk - s ez a vállalatok véleménye - hogy az import engedélyezés rendkivül nehézkesen történt meg, s a vásárlások alkalmával taktikai lépéseket gyakorlatilag nem tudtak eazközölni vállalataink fa , ebben az évben. Vállalataink jelentős erőfeszítéseket tettek a tőkés import szocialista Importra való átterelése érdekében, a jelenlegi helyzet azonban ebben a vonatkozásban nem problémamentes. Sokszor * yPt............................~.... ~ ~ “-----------------------------------gondot jelenitoa tőkés importanyag felhasználását követően szocialista importanyag felhasználásakor az árképzés elve, amely akadályozta a gyors kibontakoztatást, de példaként említhetjük meg azt is, hogy a külkereskedelmi szervek nem minden esetben kezelik rugalmasan a tőkés importnak a szocialista importra való áthelyezését. Példa erre, hogy a Budalakk már régóta jelzi az egyik külkereskedelmi vállalat felé a termékek nevét, melyeket szocialista importból is be lehetne hozni, de a gyakorlati megvalósulás csak nagyon lassan következik be. ira V,'„ I | M 1 XJ •------------------------------------------------—ta i feVraY'totoVijJ ' r;> '•'7 <71 $81
