Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1977-12-20
«- 8 -f A másik feszitettsógi pont a beruházás. Visszafogottabb a beruházás, mint ami a múlt esztendő növekedése volt. Ha ezt nem határozza el a párt és a kormányzat, akkor az életszinvonal rovására kellett volna a felhalmozást nekünk gyarapítani. Ezt nem lehet tartani, mert a pártnak, a kormánynak az életszinvonalpolitikát is teljesíteni kell. A másik tényező: nincs több kapacitás a beruházások végrehajtására. Budapesten jelenleg több mint 500 beruházás van folyamatban, ebből 15o beruházásnak be kellett volna fejeződnia 1976-ban, a másik 15o-nek. 1977-ben és nem fejeződtek be. Két dologra megjegyzést tennék: egyik a bérezési, ösztönzési ütem, illetve differenciáltság, Mezei elvtárs szólt erről, teljesen igaz, mint állapot, 7 %-os nominálbér fejlesdztést tervezünk népgazdasági szinten, ez mellett tervezünk 4 %-os áremelkedést, 2,2 % ami központi a többi szabadáras kategóriában fog megvalósulni, A kettő között tervez a népgazdaság 2,8 - 3 %-os reálbér növekedést. Lehet 2,8 %, vagy akár 3 %-ot is differenciálni ? Azzal kell számot vetni, amikor azt mondta a Párt Közfo ponti Bizottsága, hogy mérsékeltebb életszinvonalnövekedést tudunk biztosítani, hát ez a mérsékelés ezekben a tényezőkben is igy jelenik meg. Ez természetesen nem zárja ki, feltételezi azt az ösztönzést, amit Somogyi elvtárs mondott, hogy a bér- jövedelem gazdálkodásban elsősorban vállalati szinten azokat a csoportokat ösztönözzék, akik munkájára nagy szükség van. Népgazdasági szinten nem lehet látványos differenciáltságot produkálni. A másik megjegyzés az agglómerációval összefüggésben van. Budapesten jelenleg mintegy 25oo telephely van, olyan, ahol lo-2o-3o fővel dolgoznak. Elhatározás, szándék, hogy az 12oo telephelyet 198o-ig megszüntetik Budapesten. Ezt a szándékot már egyeztette a főváros és az illetéken vezetés a tárcákkal, különböző szervekkel, de nagyon lassan meg a megoldás. Az 12oo telephelyből 1976-ban loo-at, 1977-ben is loo-at számoltak fel, A Budapesti PB állásfoglalásában benne szerepel, hogy gyorsítani kell a telephelyek felszámolását, ez összefügg a szelektivizálással. Ugyanakkor a főváros V. ötéves tervében szerepel olyan szándék, hogy az ipar össz munkaerő állományából 35 ezer főt át kell irányítani a szolgáltatásba. Ha felszámolódik ez a 12oo telephely, s ha csak lo fős átlaggal számolünk mintegy 12-15 ezer főt jelent. Ha ezt innen tudjuk átirányítani a szolgáltatás felé, akkor az iparnak nem 35 ezret, hanem csak lo-15 ezret kell leadnia. Ezért viszonylagos érdekeltsége az iparnak is, hogy felszámolódjanak ezek a telephelyek. Három dologról még említést tennék a jövő évvel kapcsolatban. Azt a nagy társadalmi erőforrást, ami 1977-ben volt át kell vinni a jövő évre is. Az emberekkel nyiltan, világosan szót kell érteni, közös nyelvet kell teremteni. A másik dolog a pártszervezetek tevékenysége. Érdemes elgondolkodni azon a megjegyzésen - és Somogyi elvtárs interjújában is van erre utalás - hogy mennyire gazdasácentrikus a pártmunkánk és ez most mennyire!, hiba, vagy nem hiba. Szeretném aláhúzni igen gazdaságcentrikus a pártmunkánk, ez nem hiba, ez egyrészt követelménjr, másrészt szükségszerű dolog, hogy a pártmunkában ez igy jelenik meg. Ebben a történelmi helyzetben ez természetszerű szükségszerűség a pártmunkában és ez nem azt jelenti és tévedés ha valaki azt hiszi, hogy a párt veszi át az államnak gazdaságirányítási szerepét. Ott kezdődik a gazdaságcentrikus munkája a pártnak, hogy mindenek előtt a tudatra hat, az emberi magatartásra hat. Amikor arról van szó gazdaság és szervezőmunka, a pártszervezet legdöntőbb feladata, hogy a végrehajtáshoz egységet teremtsen. Ez nagyon döntő dolog, ezt nem nélkülözheti társadalmi rendszerünk. Ezenkívül és ezzel együtt is részt I-----------------------------------------------------------------------------------------/-----------------------------------------------------------------------| __ IMIBaBMRVMMMMtMUKSWMSn
