Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1975-11-13

Cél:, hogy társadalmi, gazdasági, kulturális életink minden területén erősödjön a part vezető szerepe, tömegkapcsolata, összeforrottsága egész népünkkel. Az élet különböző terüle­tein dolgozó kommunistáknak biztosítani kell, hogy a tag­­könyvcsere ideje alatt a szocialista épitőmunka időszerű, soronlévő feladataira megfelelő figyelmet, erőt fordítsanak, azok teljesítése lendületesen folytatódjon. A XI. kongresszus a tagkönyvcserét olyan helyzetben és körül­mények között határozta el, amikor pártunk vezető szerepe a társadalom életének minden területén érvényesül és fejlődik. Hazánkban a munkáshatalom szilárd, belpolitikai viszonyaink kiegyensúlyozottak. Sikeresen folyik a szocializmus építése, s erre alapozva a tárlatokat, a fejlett szocializmus célki­tűzését is körvonalazták a XI. kongresszuson. Pártunk tehát megfelelt annak a követelményeknek, amelyek reá hárulnak. Y Létszámát és szociális összetételét tekintve is egészségesen fejlődik, tömegkapcsolatai jók. A párttagok döntő többsége a párt normái szerint kommunista módra él és dolgozik, küzd a párt ppolitikájának megvalósí­tásáért. A tagkönyvcsere nyilvánosságra hozatala után a pártban - és részben a közvéleményben - különböző felfogást, értelmezést lehetett tapasztalni. Akadtak, akik a tagkönyvcserét nem tar­tották időszerűnek. Egyesek pedig tagreviziónak vélték, vagy csendes tagreviziónak. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a tagkönyvcsere nem tagfelülvizsgálat, nem párttisztitás. Ismeretes, hogy a tagrevizió eszközéhez általában akkor nyúl­nak a pártok, ha ezt belső, pártpolitikai okok teszik elke­rülhetetlenné. /a párt Egysége veszélybe kerül, frakciózás, stb./ A.'mi pártunkban közismerten nincs ilyen helyzet, amit meg­felelően tükröz a XI. kongresszuson adott értékelés. Megfogalmazhatjuk ezt úgy is, hogy a fentiekben vázolt sike­­rek is érthetetlenné tennék a tagreviziót. Pártunk felszabadulás utáni történetében ez lesz a hatodik tagkönyvcsere.- Az elsőt 1948-ban hajtották végre - lejártak a tagkönyvek.- A másodikat 1949-ben, amely tagrevizió volt, a két munkás­párt egyesülése kapcsán került rá sor.- A harmadik 1952. december 1955. januárban, adminisztrativ aktus volt - minden párttag, illetve tagjelölt uj tagköny­vet, illetve tagjelölt igazolványt kapott.- A negyedik az MSZMP-ben 1957. december 1958. januárban, az ideiglenes tagkönyveket és tagjelölt igazolványokat cserél­ték ki végletes tagkönyvere.- Az ötödik 1967. végén - lejártak a tagkönyvek. Pártunk fejlődésének kérdéseivel a különböző vezető párttestü­letek folyamatosan, behatóan foglalkoztak. így volt ez^a két kongresszus közötti időszakban is. Ezek mindnyájunk előtt is­meretesek, illetve néhányat feltétlenül ki kell emelni:- 1971-óta rendszeressé lettek a pártban az évenkénti köte­lező beszámoló taggyűlések, melyeken a párttagság értéke­li a pártvezetőség, a pártszervezet éves tevékenységét, s I L I- 2 -! =J

Next

/
Oldalképek
Tartalom