Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.9.a/3)
1975-09-26
II. Termelés, értékesítés elemzése Az 1975. első félévi termelési és értékesítése adatokat a 2/a. és 2/b, táblázatok mutatják., Ezekből megállapítható, hegy az első félévben jelentkező anyaghiány ellenére is a kerületi vállalatok a termelési értéket a bázisnak megfelelő ütemben növelték. /A szövetkezeti ipar csak a bázis-szint 1/3-át érte el./ Az állami ipar 19.4 %-os. a szövetkezeti ipar 7.0 %-os termelés y nőve kedése meghaladja a KB határozatában megjelölt 6 %-os értéket. Bázis-szint alatt termelt 5 szövetkezet és 1 állami vállalat . A szövetkezeti ipar a külkereskedelmi átadását a múlt év azonos időszakának szintjén teljesítette, de az 1975. évi tervhez képest, 5 szövetkezetnél jelentős lemaradás mutatkozik, /Lásd: 2/b, táblát/. A termelés és értékesítés növekedési ütemére jellemző, hogy a termelés üteme gyorsabb volt, mint az értékesítésé, s igy a készletekben a készáruk emelkedtek. A gazdálkodó egységek a gyártmánystruktura átalakításával, uj gyártmányok bevezetésével igyekeztek az értékesitési nehézségeket áthidalni. /Pl: a Cérnagyár a csomómentes cérna helyett Perié cérnagyártásra állt át, az Újpesti Gyapjú hz igényesebb szövetek részarányát 4,3 %-ról 5,3 %-ra, a BUBIV az uj gyártmányok részarányát 14 %-ról 25 %-ra emelte, stb,/ Az állami ipar a belkereskedelemnek 15.7 %-kal. a szövetkezeti ipar 15,3 %-kal adott át több terméket, Az állami iparban az export növekedésének üteme a bázishoz viszonyítva jelentősen csökkent /14,1 %-ról 9,9 %-ra/, a szövetkezeti iparban pedig a szinten maradt. A kerületi ipar termelésében az export részaránya 40,8 %-ot képvisel# E magas arány indokolttá teszi, hogy a pártszervezetek is intenzivebben foglalkozzanak az export problémáival. ta 3 -V
