Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1974-04-25

Az Egyesült Izzó nyereségének alakulását kedvezőtlenül érintette, hogy a legnagyobb jövedelmezőségű rubel viszonylata értékesítés, kontingens hiány miatt elmaradt, A Chinoin eredményét a Sellár leértékelése 1*0 millió Et-tal csökkentette. íj í Az Oxigén- és Dissousgázgyár eredményét az Árhivatal altal meg­állapított és elvonásra került 6 millió Ft jogtalan haszon csök­kentette. A Bőripari Vállalat eredménycsökkenésének legjelentősebb ténye­zője, hogy az 1972. évben a készáru készlet csökkentésével elért 16 millió Ft-os nyereséget nem tudta megismételni és a leggazda­ságosabb termékben is /marha lakkbőr/ 25,0 %-kal visszaesett a kereslet. Ezen kivül az 1973-ban bevezetett 10 millió Ft export adó is csökkentőleg hatott az eredményre. A textiliparban az eredményjavulást a termelé_si volumen növelése és a gazdaságosabb termékprofilok kialakítása eredményezte_. A Hazai Pamutszövőgyár - ahol 1972-ben 9 millió Ft veszteség jelent­kezett - a szintetikus és készáruk részarányának jelentős növelé­sével, a gazdaságtalan cikkek számának csökkentésével biztositot­­^ ta a kedvezőbb termelési volument és eredményt. A textilipari vál­lalatok és tőkés export értékesítésében az árak emelésével kihasz­nálták a világpiaci lehetőségeket. A bőr- cipő- és bútoriparban az átlagosnál nagyobb nyereségnöve­kedés az Iskolabutorgyárban és a Duna fipőgyárban jelentkezett. Az Iskolabutorgyár a nyereségnövekedését a 20,2 %-os volumen fel­futásával, valamint a tőkés export termékek árainak emelésével indokolja, mig a Duna Cipőgyár a kapacitások jobb kihasználásával és a készletek jelentős csökkenésével. A szövetkezeti iparban a nyereség növekedését elsősorban a tőkés exportban elért áremelés és a gazdaságosabb uj gyártmányok kiala­kítása eredményezte. ! -____

Next

/
Oldalképek
Tartalom