Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.9.a/3)

1972-01-13

Két vállalatunk van, amely 71. évi létszámtervét teljesítette*

BUBIV, Bpi Bőripari Vállalat. A létszámcsökkenés a szövetkezetekre is jellemző.

Ha a bérfejlesztés és a nyereség együttes vizsgálatát végezzük el, akkor többirányú problémával találkozunk. Elsősorban jelentős politikai problémák merülnek fel azokban az üzemekben, ahol a nyereség csökkenés mellett bérfejlesztés következett be. /bhinoin, Bányagépgáyr, Pannónia/ Miután ezekben az üzemekben a nyereség csökkenése miatt valószínű nem lesz lehetőség az évvégi részesedés 1970-es szinten tartására és ezért szükséges, hogy itt dolgozó pártszervezeteink e várható feladatra időben felkészüljenek. Problémák várhatók azoknál a vállalatoknál is, ahol az év folyamán nem tudtak jelentős bérfejlesztést végrehajtani, és a hatékonyság kedvezőtlen alakulása miatt részesedést az év végén csak minimális mértékben, vagy egyáltalán nem tudnak fizetni. /Iskolabutorgyár, Duna Cipőgyár, HPS/.

E vállalatainknál valószínű, hogy a munkaerő csökkenés jövő évben is fokozatosan jelentkezik, és ha ha habős műszaki intézkedés nem lép életbe, ez a hatékonyság további romlását vonja maga után.

Az 1971. évi gazdálkodást előzetesen vizsgálva a hatékonyságban, a nyereség alakulásában, a bérfejlesztésben jelentkező differenciálódás előbb-utóbb a jobban gazdálkodó vállalatok felé tereli a munkaerőt.

Ezért 1972-ben szükséges e feladatra a politikai munka oldaláról is felkészülni, hogy a munkaerő mozgás negatív hatása mérsékelhető legyen. Közismert tény, hogy Budapesten ás ezen belül Újpesten sem rendelke— y zünk munkaerő tartalékokkal, s igy' a termelési színvonal tartása ma

már szükségszerűen megköveteli a hatékonyabb munka és üzemszervezést, a vezetés színvonalának további javítását, mely a vezetőktől /gazdasági, politikai/ nagyfokú előrelátást, mlgasszintü együttműködést igényel minden szinten.

Az 1971-es gazdálkodás várható alakulásánál figyelemmel kisértük vállalataink exportgazdálkodását. Mint az előbbiekben vizsgált gazdálkodási mutatók, ez is nagy szóródást mutat és vállalataink csak egy részénél tükröződik az a célkitűzés, hogy a termelés növekedéséből származó többlet terméket sajátosságaiknak megfelelően az export növelésére használják fel. Összességében megállapítható, hogy az exporg tőkés viszonylatában 6 vállalatunknál emelkedett, mig öt jelentősebb vállalatunknál csökkent.

I ti::. I

■■ — — * )

ra 4 -